A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Mészáros Pál (M+T Kft.): A csatornahálózatok ágyazatának kialakítási igényei

8 Az M+T Kft. a talp nélküli tojásszelvények viselkedésével kapcsolatban elméleti és gyakorlati kutatásokat is végezett. Ezek közül egy PE tojás-szelvénnyel végrehajtott él-terhelési vizsgálat eredményeit a 9. ábra mutatja be. A 9/c. ábrán nem csak a záradéknál, de a szelvénytalp közelében is láthatók a horpadás első jelei. Ez feltételezhetően azzal is összefüggésbe hozható, hogy ebben az ala

kváltozási fázisban a horizontális mozgások az állványzat oszlopai miatt korlátozva voltak. Említeni kell, hogy a szelvény terhelésének megszüntetése után, a szelvény – szemmel jól követhetően – m

egkezdte visszanyerni eredeti alakját, lásd: 9/d. ábra. A maradandó alakváltozás, mintegy 5 % - ra volt tehető, 24 órával a vizsgálat befejezése után. a.) b.) c. d.) 9. ábra: PE tojás-szelvényű cső él terhelése: a.) a vizsgálat kezdetén, b.) terhelés közben, c.) a horpadási jelenség kezdetén, és d.) a vizsgálat befejezése után. A nyomóerő – fajlagos összenyomódás (azaz a cső függőleges tengelyének rövidülése az e

redeti függőleges átmérőhöz képest) összetartozó értékeit a 10. táblázat tartalmazza. 10. táblázat TOJÁSSZELVÉNY ALAKVÁLTOZÁS - ERŐ ÉRTÉKEI Fajlagos alakváltozás (függőleges tengely rövidülése) [%] 0 5 10 15 20 25 Nyomóerő [N] 0 600 890 1070 1185 1300 A táblázattal kapcsolatban megjegyezzük, hogy 25 %-os függőleges alakváltozásnál, az o

ldalirányú teljes alakváltozás elérte a vizsgálóberendezés által biztosított 450 mm maximális értéket. A további terhelésnél tehát az alakváltozás gátolt volt. Ezért a kísérletet 29 %