A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Dr. Kulcsár László (talajvédelmi szakértő) - Potyondi László (BETA Kft.) - Kovács Tibor - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával

6 A vizsgált melléktermékek közül a kukoricaszár N-tartalma volt a legmagasabb, a C/N aránya

viszont a legszűkebb 40/1. Iszapkomposztálás eredményei Az első kísérleti év kedvező eredménnyel zárult. A vizsgált mezőgazdasági melléktermékek

(repceszalma, búzaszalma, kukoricaszár) mindegyike alkalmasnak bizonyult a szennyvíziszap

komposztáláshoz történő felhasználásra. A különböző melléktermékekkel készített keverékek

minden keverési arány mellett lekomposztálódtak. A keverékek átlagosan 2-3 nap alatt elérték

a 65-70 °C-os hőmérsékletet. A mesterséges levegőztetés mellett a komposztálás 14 nap alatt

befejeződött. A komposztálási folyamat végén jól rostálható, kedvező konzisztenciájú,

kellemetlen szagoktól mentes termék képződött. A különböző keverési arányokkal készült komposztok hasonló fizikai tulajdonságokkal

jellemezhetők. Az 1:1 arányú keverékkel készült komposztok magas nedvességtartalmúak maradtak, nehezen

rostálhatók. Az 1:3 keverési aránnyal készült komposztban túl sok maradt az el nem bomlott szalma. A

kirostált anyag szalmás volt, illetve kevés volt a kirostálható komposzt. Az elvégzett kísérletek eredményei szerint legkedvezőbb keverési arányt mindhárom

melléktermék esetében az 1 rész szennyvíziszaphoz adagolt 2 rész térfogatarányú szalma adta. Iszapkomposztok beltartalmi vizsgálatának eredményei Az iszapkomposztok beltartalmát a BETA Kutatóintézet laboratóriumában vizsgálták A vizsgálati eredményeket a következő táblázatokban foglaltuk össze. 10. táblázat A vizsgált iszapkomposztok növényi tápelem tartalma. Minta száraza. Szervesa. szén össz. N. K

2

O P

2

O

5 Ca Mg % % % % % % % % iszap/repceszalma 1:1 49,5 56,8 32,8 9 1,1 5,3 4,64 0,78 iszap/repceszalma 1:2 62,9 59,6 34,4 8,7 1,0 4,8 4,31 0,72 iszap/repceszalma 1:3 60,1 56,4 32,6 10,4 1,2 5,2 4,43 0,75 iszap/búzaszalma 1:1 53,3 53,6 31,2 8,2 0,7 4,1 3,

86 0,81 iszap/búzaszalma 1:2 58,7 52,2 31,6 8,5 0,9 4,3 3,82 0,75 iszap/búzaszalma 1:3 59,3 53,2 30,9 7,4 1,2 3,9 3,78 0,78 iszap/kukoricaszár 1:1 44,2 51,2 29,7 7,7 1,1 3,9 4,97 0,81 iszap/kukoricaszár 1:2 42,7 52,8 30,6 7,5 1,1 3,6 4,93 0,76 iszap/k

ukoricaszár 1:3 45,4 52,4 30,4 7,3 0,9 3,7 4,43 0,85 A kirostált komposztok sötétszürke színű, földszerű, humuszszerű, szinte szagtalan agyagok.

A vizsgált iszapkomposztok szárazanyagtartalma a különböző alapanyagok és bekeverési

arányoktól függően 50 és 60% között változott. A szervesanyag tartalom 52-59% között

változik. Jelentős a termesztett növények számára hasznosítható tápanyagtartalommal (NPK)

rendelkeznek.