A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Dr. Kulcsár László (talajvédelmi szakértő) - Potyondi László (BETA Kft.) - Kovács Tibor - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával

3 2. táblázat Nehézfémek és toxikus elemek koncentrációja a vizsgált szennyvíziszapban Arzén 6,1 mg/kg Kadmium 0,7 mg/kg Kobalt 15 mg/kg Króm 65 mg/kg Króm(VI) <0,2 mg/kg Réz 240 mg/kg Higany 3,3 mg/kg Molibdén 9,7 mg/kg Nikkel 27 mg/kg Ólom 42 mg/kg Szelén 3,9 mg/kg Cink 1200 mg/kg 3. táblázat Szerves toxikus vegyületek koncentrációja a vizsgált szennyvíziszapban TPH C10C40 430 mg/kg PAH 0,2 mg/kg PCB <0,002 mg/kg A soproni szennyvíziszap nehézfémtartalma és szerves toxikus anyag koncentrációja nem éri

el az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott határértékeket. Az iszap mezőgazdasági felhasználásra alkalmas. A soproni szennyvíziszap komposztálási alapanyagként jelentős nitrogén és foszforforrásnak

tekinthető. Az iszap C/N aránya azonban szűk (7,5/1). Komposztálás előtt ezért az

alapanyagok C/N arányát optimalizálni kell. A kísérletek egyik alapvető célkitűzése, hogy a

különböző mezőgazdasági melléktermékek hozzáadásával a keverék kedvező C/N arányát

elérjük. A repceszalma beltartalmi vizsgálatának eredménye A repceszalma komposztálási segédanyagként történő felhasználása újszerű kezdeményezés.

A betakarítási szezonban elsőként lekerülő termény szárának (botanikai terminológiával

dudvaszár) felépítése, szerkezete eltér az egyszikű gabonák szalmaszárától. Alomanyagként

történő felhasználásra nem alkalmas. A mezőgazdasági gyakorlatban szárzúzást követően

talajba forgatják. A vizsgált repceszalma beltartalmi vizsgálati eredményeit a következőkben ismertetjük. Szárazanyag tartalma magas (88,7%.). A szárazanyagban 92,4% a szerves anyag-tartalom.