A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Dr. Kulcsár László (talajvédelmi szakértő) - Potyondi László (BETA Kft.) - Kovács Tibor - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Technológiafejlesztés a soproni kommunális szennyvíziszap komposztálására különböző mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával
1 TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS A SOPRONI KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÁSÁRA KÜLÖNBÖZŐ MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Kulcsár László 1 – Potyondi László 2 – Kovács Tibor 3 – Mészáros Imre 3 1 – Talajvédelmi szakértő, 2 – BETA Kutató Intézet Nonprofit Kft., 3 – Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. Bevezetés A kommunális szennyvíziszapok ártalmatlanításának környezetvédelmi szempontból leginkább elfogadott módja a komposztálás és az iszapkomposzt mezőgazdasági vagy rekultivációs célú hasznosítása. A szennyvíziszapok komposztálása a szennyvíziszap olyan minőségjavulásával jár együtt, amely megkönnyíti a későbbi mezőgazdasági felhasználását, mivel a komposztálás során a szennyvíziszap szerves anyagai stabil, humuszszerű termékké alakulnak. A szennyvíziszapok azonban önmagukban nem alkalmasak komposzt készítésére, ezért a kedvező C/N arány és nedvességtartalom beállítása céljából különböző struktur anyagot (szalma, fűrészpor, fanyesedék) kell hozzáadni. A szennyvíziszapok komposztálása rendszerint aerob folyamat, amit prizmákban erre a célra kijelölt komposztáló telepen valósítanak meg. Az aerob körülmények fenntartása azért is szükséges, mert így a komposztálás során magas hőmérséklet érhető el és a szagképződés is minimalizálható. Higiéniai szempontból kívánatos, hogy a komposztálás során a hőmérséklet több napon keresztül meghaladja a 60-65 °C-ot, mert ezen a hőmérsékleten az iszapban előforduló legtöbb patogén szervezet elpusztul. A komposztálási folyamat végterméke a humuszhoz hasonló szennyvíziszap komposzt ugyanúgy hasznosítható, mint más anyagokból készült komposztok, vagy az istállótrágya. Szántóföldi hasznosítás során az adagmeghatározást ugyanazzal a módszerrel lehet elvégezni, mint a folyékony vagy víztelenített iszapok esetében. A kész komposzt kellő engedélyek birtokában kereskedelmi forgalomba is hozható. A Sopron városi szennyvíztisztító telep kapacitásbővítő technológiai fejlesztése Európai Uniós támogatással ISPA projekt keretében 2003-2007 közötti időszakban valósult meg. A szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése mellett nagy hangsúlyt fektettek a tisztítás során képződő szennyvíziszap kezelésének és ártalmatlanításának megoldására. A telepen zárt rendszerű kamrás komposztáló épült ki, amely lehetőséget biztosít a képződő szennyvíziszap európai uniós irányelvek szerinti ártalmatlanítására. A telepen jelenleg alkalmazott komposztálási technológia során a komposztáláshoz faapríték adalékanyagot használnak fel. A technológia fejlesztés során annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy a jelenleg alkalmazott faapríték milyen módon helyettesíthető egyéb mezőgazdaságban képződő melléktermékek felhasználásával. Az iszapkomposztálási kísérletek célkitűzése, hogy az önmagában nem komposztálható szennyvíziszaphoz a kedvező C/N arány és nedvességtartalom beállítása céljából a mezőgazdaságban keletkező különböző melléktermékek hozzáadásával komposzt képződhessen. A kísérlet első évében 2009-ben repceszalma, búzaszalma és kukoricaszár komposztálási segédanyagként történő alkalmasságát vizsgáltuk
