A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Gyulavári Imre (GYULAVÁRI CONSULTING Kft.): Innovatic lehetőségek ipari szennyvíztisztítás eseteiben
5 hasznosítása gázmotorok útján lehetséges üzemi célokra, vagy elektromos áram fejleszthető, mely helyileg hasznosítható, vagy országos hálózatban eladható. Az ANAEROB rothasztó lépcsők előtt korszerű, új megoldás a biomassza iszap ULTRAHANGOS kezelése, mely dezintegrációt biztosít és ennek hatása, hogy az Anaerob rothasztóban a gáztermelődés 30-50%-kal növekszik, mely jelentős gazdaságosságot biztosít. A keletkező Biogáz hasznosítása előtt számos esetben szükséges a biogáz ideiglenes tározása. Ezen célra használhatók az újszerű műanyag anyagú gömbtározók, melyek biztonságot adnak, de szükséges a gázfáklyák alkalmazása is. Az iszapok rothasztása után a maradék biomassza korszerű komposzt rendszerekben történő érlelése értékes komposzttá történő átalakítás, mely után kertészeti, mezőgazdasági és tájépítésre történő hasznosítása mindenképpen a jövő átgondolt újrahasznosítási útja. Az ipari szennyvizek tisztítási eseteiben is alkalmazhatók a korszerű membrán technikai megoldások, ahol mikro-ultra-nano- és fordított ozmózisos technikai megoldások vannak. Ezen membrán rendszerek előtt fokozott előtisztítás szükséges, energia igényük magas, lehetséges a szennyvizek recirkuláltatása, de költségigényük többszöröse a hagyományos szennyvíztisztítási megoldásokkal szemben. A szennyvíztisztítás eseteiben –egyes membrántechnikai alternatívákon kívül- szükséges a fertőtlenítés – biztosítása is. Ezen feladatra a klórgáz-klóroldatos, hagyományos megoldásokon kívül a korszerű UV (ultraviola) rendszerek alkalmazhatók többek között. Az ipari szennyvizek tisztítása területén is alkalmazható számos új fejlesztés, pl. Vákuum-desztilációs, extrahálás,Strippelés, elektrolizis , dialízis, szorpció, ioncsere , stb. megoldások, de ezen rendszerek költségigénye, beruházási-üzemeltetései vonatkozásban rendkívül magas, így alkalmazásuk kivételes esetekben indokolt. Figyelemre méltóak viszont azon kutatási eredmények, melyek az anaerob, biofilmes, kontaktelemes biológiai szennyvíztisztító rendszerekre vonatkoznak. Ezen esetben is a bemerülő, az üzemi vízszínt alá süllyesztett műanyag kontaktelemekről van szó, mint az aerob megoldásoknál, de ebben az esetben a tisztítandó közeg, szennyvíz oxigénmentesen anaerob körülmények között áramlik a kontaktelemekben alulról felfelé, vagy felülről-lefelé irányban és érintkezésbe kerül az anaerob biofilmmel. Lényeges eltérés a mezophil 37 °C-on és a thermophil 55 °C-on alternatívákkal szemben, hogy ezen esetben a pszirophil < 20 °C alatti közegben megy végbe az anaerob lebontás. Ezen esetben nincs intenzív biogáz termelődés, de rendkívül kis fajlagos energia költség mellett biológiai elő- vagy résztisztítás biztosított, mely különösen biológiailag bontható, magas kezdeti koncentrációval rendelkező, főleg élelmiszeripari szennyvizek esetében jelentős. Kialakítható azon megoldás is, amikor a kontaktelemen átvezetett közeg, a tisztítandó szennyvíz felülről lefelé áramlik. Ezen esetben a kontaktelem fölött elhelyezett tápedényben történik a tisztítandó szennyvíz beemelése pl. 0,5-0,6 m emelőmagassággal. A tápedényben magasabb az üzemi vízszint, mint a reaktor egyéb kontakt elem nélküli részeiben és a nyomás-kiegyenlítődés csak a kontaktelem csatornáin keresztül történhet meg, lefelé irányban. A tápedénybe emelt folyadékmennyiség függvényében szabályozható a kontaktelemekben történő többszörös biofilmmel való kontaktálások száma és általa beállítható, a maximálisan elérhető résztisztítási hatásfok. Az anaerob, biofilmes rendszerek jelentősége pl. az élelmiszeriparban az, hogy kb. 5070%-os rész- vagy előtisztítás biztosítható KOIk jellegű paraméter esetében, ugyanakkor