A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - dr. Rákosi Judit, ÖKO Zrt.: A VKI célkitűzéseitől való eltérés (derogáció) gazdasági indoklásának lehetőségei

Ha ezt alkalmazzák, a Közösséget a 12. cikk szerint értesíteni kell. Enyhébb célkitűzést indokolhat, ugyanakkor időbeni mentességet is megalapozhat. C. ARÁNYTALANSÁG MIATT (ARÁNYTALAN KÖLTSÉG, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KORLÁTOK) G1. Az intézkedés nem éri meg: Aránytalanság Az intézkedés költségei nincsenek arányban a hasznokkal, azaz az intézkedés költségei meghaladják a hasznokat. Példák: egy árvízi-töltés áthelyezése nem csak nagyon drága, hanem gyakran érint más infrastruktúrákat is, vasút, közút, felső vezetékek. Ezek kezelése, ha egyáltalán műszakilag megoldható, további jelentős költségekkel jár. A jelentkező halászati, horgászati, rekreációs, tájkép javulási, ingatlan érték növekedési hasznok, illetve a használattól független természeti értékek lényegesen kisebbek, mint a költségek. Ezt a fajta aránytalanság igazolására kiegészítő vizsgálat, az ún. költség-haszon elemzés szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a mind a költségek, mind a hasznok esetében a pénzben, vagy naturáliában sem számszerűsíthető (közvetett) társadalmi, gazdasági hatásokat is figyelembe kell venni. A közvetett hatások számbavétele az aránytalan költségek meghatározásában fontos szerepet játszik. A VKI céljából a jó állapot / jó ökológiai potenciál eléréséből fakad, hogy a közvetett hatások tárgyalásakor alapvetően a pozitív hatások összefüggéseiről esik szó. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet, az intézkedéseknek negatív hatásai is lehetnek. A közvetett hatásokat a VKI2 négy szempont szerint csoportosította: 1. Közvetett regionális hatások: 1.1. Árvízi kockázat változása 1.2 Belvíz veszélyeztetettség változása 1.3 Aszály érzékenység változása 1.4 Vízvisszatartó képesség változása 2. Természeti erőforrásokra és természeti környezetre gyakorolt hatások 2.1 Természetes, természet közeli élőhelyek területének kiterjedése 2.2 Mozaikosság változása 2.3 Folytonos növényborítás arányának változása 2.4 Felszabdaltság mértékének változása 2.5 Növény és állatfajok veszélyeztetésének változása 2.6 Zavarásnak való kitettség változása 2.7 Biomassza produkció és akkumuláció változása 2.8 Talaj állapotra/minőségre/agro-ökológiai potenciálra gyakorolt hatás 2.9 Tájkép változása 2.10 Kellemesség, felüdülés lehetőségének változása 4