A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Horváth Csaba, BDL Környezetvédelmi Kft., Varga Ákos, Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.: Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által üzemeltetett „kapacitás-hiányos(?)” víziközmű-rendszerek jelenlegi és távlati terheléseinek és kapacitásainak vizsgálata

• Megbízó által üzemeltetett vízellátó- és szennyvízelvezető rendszerek Üzemeltetési szabályzatai • Megbízó adatszolgáltatása a működési területről – Átnézetes térképként Az egyes szolgáltatási körzetekre, víziközmű rendszerekre vonatkozó távlati kapacitásigények és terhelések meghatározása vagy az egyes érintett települések rendelkezésre álló, hatályos településrendezési tervei (TRT) alapján volt lehetséges (amennyiben rendelkeztek ilyen tervvel), illetve ennek hiányában rövid- és középtávú településfejlesztési koncepciók kerültek egyeztetésre az érintett Polgármesteri Hivatallal. Az egyes településeken régebbi és frissebb TRT-k elég vegyes regionális fejlesztési struktúrát rajzoltak ki, nem is beszélve a TRT-vel nem rendelkező Önkormányzatok realitásoktól elrugaszkodott fejlesztési koncepcióitól, amelyek sokkal inkább utópisztikusak, mint a valóságos lehetőségeket tükrözik. Egy tipikus példája ennek az, hogy összességében kb. 10-15%-os lakóingatlan fejlesztést (új utcanyitások, telekosztások) irányoznak elő az érintett települések, miközben nincsenek tudatában a lakosszám folyamatos, hosszú távú és lassú csökkenésének, és nem várható ilyen mértékű kiköltözés a régiós központokból. A demográfiai adatokat, illetve az alapvető fogyasztási struktúrát, valamint annak hosszútávú előrejelzését a KSH népességi adatai (2007), vállalkozások és idegenforgalom adatsorai (2005-2006), és népszámlálási adatok (2001) biztosították. 3. Demográfiai változások A népesség a természetes szaporulat növekedése és/vagy bevándorlás következtében növekedhet. Magyarországon a népesség összességében folyamatosan csökken, de lélekszám növekedés figyelhető meg azokon a jellemzően agglomerációs területeken, ahová az utóbbi 10-15 évben tömegesen vándoroltak ki a lakók. A jelenség a Budapest környéki településeken szembetűnő, de kimutatható néhány vidéki nagyváros környezetében is. Időszakos növekedés figyelhető meg egyes üdülőterületeken (Balaton környéke), ami a vízigények jelentős évszakos ingadozásában mutatkozik meg. A vizsgálatba bevont települések jellemzően nem üdülőterületek és nem célpontjai tömeges bevándorlásnak. Jelen tudásunk szerint a várható lélekszám demográfiai vizsgálatokkal becsülhető akkor, ha elegendő adat áll rendelkezésünkre. A KSH-tól beszereztük a 2001. évi népszámláláson alapuló lélekszám adatokat, illetve a 2007. évre vonatkozó lélekszám és kor szerinti megoszlás adatokat. A lélekszám adatokat az alábbi táblázatban mutatjuk be. 2