A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Gampel Tamás, Siemens Zrt.: Alacsony kockázatú ivóvíz csírátlanítási eljárások

4.a. ábra 4.b. ábra Alacsonykockázatú vegyszerek alkalmazása A klór használatában a kockázatok a szállítás, a tárolás és az adagolás során is felléphetnek. A kockázat csökkentésének legeredményesebb módszere, ha a fertőtlenítőszert a helyszínen és csak az éppen szükséges mennyiségben állítjuk elő kevésbé kockázatos vegyszerekből. Az elektrolízisen alapuló eljárások klórtartalmú vegyszerekből vagy közvetlenül klórgázt vagy hipot állítanak elő. Az előbbi eljárásban a kiinduló anyag a sósav, amelynek kockázata magasabb, viszont könnyebb havária esetén a folyadékot kezelni, mint a gázt. A sósav az elektrolízis berendezésben (5. ábra) hidrogéngázra és klórgázra bomlik. Az előbbit külön vezetéken a légkörbe kell kibocsátani, míg az utóbbi közvetlen adagolással a fertőtlenítendő vízbe kerül. 5. ábra A hipo elektrolízissel való előállítása rejti a kisebb kockázatot. Itt a kiinduló anyag az egyszerű konyhasó, mely még telített oldatban sem jelent komoly kockázatot. A konyhasót zsákos csomagolásból a nyílt bekeverő tartályba kell önteni, ahonnan a berendezés automatikusan a felszívja, bontja és a vízhez adagolja. (6. ábra) A reakció során képződő termékek közvetlenül a vízbe jutnak. 4