A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Darabos Péter, Bódi Gábor, Fülöp Roland, BME VKKT: Vízi közmű hálózatrekonstrukció - K+F eredmények

MHT XXVII.Országos Vándorgyűlés BME VKKT Vízi Közmű hálózatrekonstrukció - K+F eredmények - 2 - 1. Bevezető Az elmúlt négy évben többször is beszámoltunk a K+F munkáról és ennek során szóltunk a kiváltó okokról is. Sajnálatos, hogy most is ezzel kell, kezdjük beszámolónkat, mert az elmúlt négy év alatt szinte semmit nem javult a rekonstrukcióval kapcsolatos helyzet, sőt a gazdasági válság még rontott is rajta. Ezért is fontosnak tartjuk megismételni azokat a ma is fennálló okokat, amelyek a projekt nagyfokú szakmai támogatottságát eredményezték. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a társadalmi és gazdasági struktúra átrendeződésével együtt a vízi közmű szolgáltatás szerkezete is jelentősen átalakult. A változások egyik jellemzője volt, az alulértékelésből és alulfinanszírozásból adódóan, a szükséges a felújítások, rekonstrukció elmaradása. A szakmai felügyelet és irányítás rendszerének átalakulása következtében a használatban lévő és új csőanyagokkal kapcsolatos tapasztalatok rendszerezett gyűjtése, értékelése, a vezetéképítési technológiákkal szemben támasztott, egységes szakmai követelmények megfogalmazása és érvényesítése ugyancsak elmaradt. Közismert tény, hogy az amúgy is súlyos helyzetet további tényezők kedvezőtlen irányba befolyásolják: − Az 1960-as és 70-es években nagy kiterjedésű hálózatok épültek országszerte, sokszor gyenge minőségű azbesztcement-, és PVC csövekből. − Különösen síkvidéki településeken a lakótelepek létesítéséhez kapcsolódva a hálózatok jelentős része feltöltésben, rendkívül inhomogén talajban, megfelelő ágyazat nélkül épültek. − Az építési fegyelem fellazulása, a szabályozás és az ellenőrzés hiányosságai miatt, évtizedek óta tart. Mindezek a tényezők együttesen a vezetékek tömeges elhasználódását, sok esetben idő előtti tönkremenetelét eredményezik. A szűkös források miatt azonban nem csak beruházások maradtak el, hanem a beruházások előkészítési munkálatai is (hálózat nyilvántartás, hibanyilvántartás, hiba statisztika) jelentős hiányosságokat, illetve elmaradást mutatnak. A vízi közmű üzemeltetők többsége nem rendelkezik korszerű digitális nyilvántartásokkal a hálózatok geometriája, műszaki, vagyonkezelési ad

ataira vonatkozóan. Az üzemeltetők még az elavult jogszabályi kötelezettségből adódó szakági közmű-nyilvántartási, változásvezetési kötelezettségüknek sem tudnak sok esetben eleget tenni, sőt esetenként a hálózat nyilvántartás vezetését felesleges luxusnak is tekintik. A hálózatok meghibásodási adatainak szervezett, egységes szempontok szerinti gyűjtése nem megoldott. A rekonstrukció (rehabilitáció) tervezése során objektív vizsgálatokat, állapotértékelést, kockázat elemzést a ritka kivételektől (Fővárosi Vízművek, Fővárosi Csatornázási Művek) eltekintve nem végeznek. A felsorolt problémák, hiányosságok felszámolásának megindítására a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke 27 vízi közmű üzemeltető szervezettel együttműködve 2005-ben K+F projektet indított, melynek fő célkitűzései a következők voltak: − Csőanyag vizsgálatok és alkalmazási ajánlások: • A hazánkban legelterjedtebb csőrendszerek, csőanyagok (például: azbesztcement, PVC) minőségi jellemzőinek és ezek időbeli változásának meghatározása részletes, roncsolásos anyagvizsgálatokkal. • A különböző csőanyagokkal, csőrendszerekkel kapcsolatos üzemeltetési tapasztalatok összegyűjtése, értékelése, és alkalmazástechnikai ajánlások készítése.