A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Arató Csongor, Kiss Lajos, Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.: Újszerű technológiák alkalmazása a Duna alatti ivóvízvezeték építésénél
6. ábra. A megnyitásra szánt holtágat elzáró töltés a vezetékekkel [1] 7. A munka előkészítése A munka előkészítése során a Duna alatti védőcső végeit kellett megkeresnünk. Munkánkat nehezítette, hogy a szigeti oldalon a Duna mellett a vezetékfektetés nagy mélységben történt. Műszerrel kimérni nem volt lehetőségünk a védőcső helyzetét, ezért mindenképpen a feltárást kellett választanunk. Többszöri feltárást követően a védőcső véget a Dunától 74,2 m-re 1,40 m mélységben találtuk meg (9. fénykép). A mohácsi oldalon a meder melletti részen szintén nagy fektetési mélység volt, ezért a nem mindig pontosnak bizonyuló helyszínrajzok alapján próbáltuk meghatározni a védőcső elhelyezkedését. Többszöri feltárást követően a Dunától 61,7 m-re, 2,50 m mélységben találtuk meg a védőcsövet. A védőcsőben ekkor egy működő irányítástechnikai kábel ment át, amelyen keresztül érkeztek irányítástechnikai adatok, és a telefonok is ezen keresztül álltak összeköttetésben. A csővégeket megbontottuk, majd a Duna alatti vezetékszakaszt végigkameráztuk. A mohácsi oldalról 396 m-re tudtunk kamerázni. A felvételen látható volt, hogy a csővezeték alján kb. a kábel 2/3-ig vékony iszapréteg található. A hegesztési varratoknál kitüremkedést sehol nem láttunk, idegen tárgyat viszont 290,60 m-nél találtunk, de nem tudtuk megállapítani, hogy mi az. A kamerakocsi továbbhaladását azonban nem akadályozta. A szigeti oldalról történő kamerázásra 2007. tavaszán került sor. A csővég megbontásakor nagy mennyiségű homokos víz ömlött ki a csőből. A kamerázás során az első 15-20 m-en több helyen lerakódás volt, amelyen a kamerakocsi csak többszöri kísérletre tudott csak továbbhaladni. Ezt követően zavaros, opálos, nehezen átlátható vízben haladt a kamera, de idegen tárgyat, vagy a cső sérülését sehol nem tapasztaltuk. Erről az oldalról 280 m-re jutott a kamera (8. fénykép, 7. ábra). A kamerázást követően a mohácsi oldalon a 700-as nyersvíz vezetékkel összekötöttük a védőcsövet, és többször átmostuk a védőcsövet. A mosás következtében a korábban látott iszapréteget és a kirakódott homokot sikerült eltávolítanunk. 11