A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - dr. Pálfai Imre, Boga Tamás László, Schreffel Rudolf, ATIKÖVIZIG: Emlékeztetők a regionális vízgazdálkodási tervezés módszertani tanulmánya tárgyában 1994-ben tartott tervezői megbeszélésekről és témavitákról

Öko Rt. állít össze anyagot. Kisgyörgy Sándor a kérdés környezetvédelmi vonatkozásait foglalja össze. A Mű-hely Kft. a vízgazdálkodási terveknek a területfejlesztési tervekhez való kapcsolatát foglalja össze. Koch György a rendelkezésre álló adatbázis minősítésével és kritikájával foglalkozik kiemelten. Varga Ferenc feladata a vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolataira való koncentrálás, a Körös-völgy tapasztalatai alapján. Szászné Tóth Ildikó feladata a regionalitás és a vízgazdálkodás tervezési folyamatainak bemutatása és kidolgozása. Simon Mihály feladatát a 3. pont egyéb kérdéseinek ismertetése jelenti. Szászné Tóth Ildikó röviden ismertette a megbízónak elküldött "laza gondolatai"-nak summázatát. Ebből kitűnik, hogy információkat kell nyújtani a folyamatban résztvevők és érdekeltek számára, a vizigeknek, az államigazgatásban dolgozóknak, a lakosságnak stb. A lakosságnak kell információt adni, fizet is érte, de akkor el is kell fogadnia. Tartalmilag olyannak kell lennie, hogy eladhassa magát. Az angol példa jó, de csak ha magyar tapasztalat ellenőrzésének vetjük alá. Módszertani fejlesztésre van szükség ehhez. A sorrend az irányelv – részletes terv – szintetizálás kell legyen. Meg kell állapítani az összefüggéseket, tekintettel kell lenni a nemzetközi kötelezettségekre, jogokra, adottságokra, helyzetekre, igényekre. Az elkészült terveket be kell vezetni, el kell fogadtatni, javítani kell, felül kell vizsgálni, évenként vagy esetleg ötéves időszakonként. Pálfai Imre megerősíti, hogy a munka eredményének az államigazgatásban és a konkrét tervezésben kell hasznosulni. Kisgyörgy Sándor a terv alkalmazásának intézményi hátteréről tett fel kérdést. Minél előbb szükség van a Vízgazdálkodási Tanácsokra, hogy legyenek meg a beszélgetőpartnereink. Simon Mihály hangoztatja, hogy tisztázni kell, ki fizeti a tervezést, és ki használja a terveket. Véleménye szerint a megoldást maga a probléma szabja meg. Ijjas István megállapítja, hogy az országnak van vízügyi politikája. Fontos a vízgyűjtőszemlélet, de nem szabad erőltetni, mert pl. a Duna-Tisza közi hátság melyik vízgyűjtőhöz tartozik? Ress Sándor kifejti, hogy a tervezés céljául a kínálati-tervezés kialakítását kell kitűzni. Ezen belül meg kell adni a lehetőségek–korlátok kapcsolatát, a megoldás lehetőségeit, a finanszírozás kérdéseivel együtt. Ebbe mindent bele lehet és kell is érteni, de meg kell teremteni hozzá az intézményrendszert is. Németh Miklós hangoztatja, hogy van egyeztetés a különböző érdekeltségek között. Nem egy régi értelemben vett vízgazdálkodási kerettervről van szó, de bizonyos dolgoknak egységeseknek kell lenniük, többek között a fogalomrendszerben is rendet kell tenni. Ami az elkészülő anyagot illeti, felmerül a kérdés: ki kapja? Hozzá kell férjen ehhez a beruházó, a bank, a tervező, a termelő? Az irányelveket nagyon jól össze lehet foglalni, átfedésekkel és átjárhatósággal. A Regionális Vízgazdálkodási Tanácsok számára előbb-utóbb fontosak lesznek. Megemlíti, hogy a tervezéshez nagyobb összeg kellene, esetleg felhasználható lehetne a PHARE program is. Hangsúlyozza, hogy hamarosan nem a vízig fog tervezni, hanem a menedzselésre kellene törekednie, az adottságok és lehetőségek minél teljesebb kihasználásával, a felelősségi körök lehatárolásával stb. Török Imre György hangsúlyozza, hogy irányelvek kellenek a tervezéshez, jól látja meg mindezt Szászné véleménye. Az elkészülő anyagot a terveztetők és a tervezők használhatják. Kisgyörgy Sándor hiányolja az építész-tervezők részvételét, amire Pálfai Imre elmondja, hogy a Mű-hely Kft. foglalkozik az általános területfejlesztési kérdésekkel. A felszólaló ismerteti az óvatosság elvének alkalmazási lehetőségeit, tekintettel arra, hogy a víz, véleménye szerint nem arra való, hogy "használják". Kidolgozták a "Vízminőségi célállapot"ot, ennek keretében sajnos nem sikerült megfelelő kapcsolatot kialakítani a társadalommal. Ez 6