A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Vasvári Vilmos, KULTECH Mérnöki Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.: Mérnökbiológiai építési módok alkalmzása kisvízfolyások revitalizációjánál

7

Stabilizáló építési módok a mechanikus erők csökkentését egészen azok kiiktatásáig szolgálják. Stabilizálják és biztosítják a partot és azok rézsüit valamint a labilis lejtőket azáltal, hogy gyökérzettel szövik át és vizet fogyasztanak. Vonalas vagy pontszerűen elrendezett rendszerekről van szó, bokrokból és fákból illetve kihajtásra képes ágazatból. A stabil építési módokat rendszerint az erózió elleni védelemben kiegészítik a felületvédő építési módokkal. (dugvány fák, fonatkerítés, fonatművek, sövényréteg, bokorréteg, sövénybokor réteg) Kombinált építési módok biztosítják az instabil rézsüket és partokat, miközben az élő (növények és növényi részek) építőanyagokat élettelenekkel (kő, beton, acél, műanyag) kombinálják. (Keresztművek: gallyas fenéklépcsőzés, fa paliszádok; Élő fenékküszöbök: bokorküszöb, rőzsefonatos/rőzsehengeres küszöb, fonatkerítés küszöb, gabion, geotextilia küszöb, faküszöb; Élő gátak: Krainerfal (dorongfal), gabion, blokkgát (vízépítési kövekből rakott); Partközeli keresztművek: sarkantyúk, élő kefe) Kiegészítő építési módok magukba foglalják a veteményeket és a vetéssel és ültetéssel telepített növényeket a legtágabb értelemben és átmenetet biztosítanak a beépítésektől a tervezett végső állapotba. A mérnökbiológiai építési módok sajátossága, hogy a kezdetben nyújtott csekély védelem a növények fejlődésével éri el teljes hatását. Azért, hogy ezt a fejlődést előmozdítsuk és hogy a teljes védelmi képesség elérésének idejét csökkentsük fenntartási, ápolási intézkedések szükségesek. Ezeknek annál intenzívebbnek kell lenni, minél szélsőségesebbek a növényzettel betelepített felület életfeltételei. Alapvetően az elkészítési, fejlődési és fenntartási szakasz ápolási intézkedéseit különböztetjük meg. IRODALOM Kruedener, A. (1951): Ingenieurbiologie. Verlag E. Reimhardt, München, Basel. ÖWAV (2006): Fließgewässer erhalten und entwickeln. Praxisfibel zur Pflege und Instandhaltung. Wien. Renner, H. (Hrsg.) (1993): Ingenieurbiologie im Schutzwasserbau. Schriftenreihe zur Wasserwirtschaft, Band 11, Technische Universität Graz, Graz. Scheichtl, H. M. & Stern, R. (1994): Handbuch für naturnahen Wasserbau. Österreichischer Agrarverlag, Wien. Scheichtl, H. M. (1973): Sicherungsarbeiten im Landschaftsbau. Verlag G.D.W. Callwey, München. Szalay Miklós (1967): Biológia a mérnöki gyakorlatban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.