A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Prof. dr. Várallyay György, MTA TAKI: A talaj szerepe az időjárási és vízháztartási szélsőségek káros hatásának mérséklésében

2 Láng et al., 2007; OMSZ, 2005; Varga-Haszonits, 2003), s nem fog csökkenni annak tér- és

időbeni változékonysága sem. 1. ábra. A Föld agroökológiai potenciálját korlátozó tényezők Nem lehet számítani a 85–90%-ban szomszédos országokból érkező felszíni vizeink mennyiségének növekedésére sem, különösen nem a kritikus „kisvízi” időszakokban. Felszín alatti vízkészleteink ugyancsak nem termelhetők ki korlátlanul súlyos környezeti

következmények nélkül, mint erre az utóbbi években a már-már katasztrofális

következményekkel járó és „sivatagosodási tüneteket” okozó Duna–Tisza közi talajvízszintsüllyedés hívta fel a figyelmet (Ligetvári, 2006; Pálfai, 2005, 2007)). A korlátozott készletekből először a lakossági és ipari vízigényeket kell kielégíteni, beleértve az üdülés és a természetvédelem vízigényeit is. Ezek mindegyike gyorsan és

nagymértékben növekszik, a fokozott mértékű felhasználással óhatatlanul romló vízminőség

pedig újabb és újabb vízkészletek esetében teszi nehézzé és költségessé (sőt esetleg zárja ki)

azok különböző célokra történő felhasználását (Somlyódy, 2002). Változó tér- és időbeni eloszlású, szeszélyes csapadékviszonyok Magyarország klímáját és időjárását a nagy tér- és időbeni variabilitás, változékonyság, a

nehezen kiszámítható, s még nehezebben előrejelezhető szeszélyesség jellemzi. Egyaránt

érvényes ez minden klíma-elemre (hőmérséklet, csapadékviszonyok, napsugárzás,

páratartalom) (OMSZ, 2005). Az ország – hosszú idősoros megfigyeléseken alapuló – átlagos évi csapadékmennyisége

jelentős térbeli változatosságot tükröz, az Alföld középső részének 500 mm/év értékeitől

kezdve az Alpokalja 850 mm/év feletti értékeiig: 2. ábra (Magyarország Nemzeti Atlasza,

1989). A sokéves országos átlag azonban nem sokat mond. Sem a mikro-regionális eloszlásról,

sem az időszakos dinamikáról, sem a lehulló csapadék formájáról, intenzitásáról. Jól mutatja

ezt a bemutatott 3. ábra az utóbbi 100 év éves, illetve évszakos csapadékmennyiségéről. A

100 év alatt szinte alig volt a sokéves átlagnak megfelelő évi, illetve évszakos