A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
5. szekció: Területi vízgazdálkodás - Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna, ATIKÖVIZIG: A belvíztározók kapacitásának vizsgálata az ATIKÖVIZIG működési területén
A BELVÍZTÁROZÓK KAPACITÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ATIKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN PRIVÁCZKINÉ HAJDU ZSUZSANNA ATIKÖVIZIG A belvízvédekezés egyik alappillére a belvíztározás, különösen az Alföld sík területein, ahol az elvezető művek alig kimutatható esésviszonyai mellett a belvizek gyakran hosszú hetekig fennálló állapotot jelentenek. A védelmi tervben szereplő állandó és ideiglenes tározásra kijelölt területeket, azoknak igénybevételi lehetőségét mindenkor ismernünk kell. Jellemző, hogy az árvizek időszakában/árhullámok levonulásával/ egyidejűleg belvízi helyzet is kialakul területünkön (Dr. Pálfai Imre, 2009.), mely ha nem is jár együtt kiterjedt elöntések kialakulásával, a befogadókban kialakuló magas vízszintek miatt – a megszűnő gravitációs lehetőség miatt – csak szivattyúzással emelhetők be a belvizek a folyókba. 2006-ban elindult a „belvízreform” szakmai együtt gondolkodás, melynek egyik alap koncepciója az volt, hogy a ez elvezetendő „káros” vizek mennyiségét csökkentsük, tartsuk vissza a területen a vizeket egyéb vízgazdálkodási célra. A befogadókban kialakult magas vízszintek csökkenéséig – a gravitációs lehetőség megteremtődéséig – a visszatartott vizeket nem kell szivattyúzni, így a szivattyúzási költségeket is csökkenteni lehet. Erre vonatkozóan mintaterületen gazdasági vizsgálatok is készültek, de ennek kiértékelése nem ezen dolgozat célja. A belvízreform kapcsán több szakmai kérdés is fölvetődött számomra: pl. a jelenlegi tározóterek rendelkezésre állásának kérdése, amely rendkívül érzékenyen hat a belvízrendszerek teljesítőképességére. A vizsgálat során több kérdés vetődött fel: Milyen műszaki, gazdasági és jogi, természetvédelmi korlátai vannak ma a védelmi képességet érzékenyen befolyásoló tározóterek felhasználásának? Hogyan változik a tározóterek felhasználhatósága miatt a belvízrendszerek teljesítőképessége? Milyen lehetőségeink vannak még a belvíztározási igényeink megteremtésére? Dolgozatomban ennek kérdéskörét szeretném bemutatni, felhívni a figyelmet arra, hogy a belvízvédekezési adatok felülvizsgálata rendszeres időszakonként elengedhetetlen! Az ATIKÖVIZIG működési területének rövid leírása Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe a Tisza folyó alsó szakaszának mindkét oldalán helyezkedik el. Határai: nyugaton a Duna-Tisza közti vízválasztó, északon Kecskemét, Alpár közigazgatási határa, illetve a Hármas-Körös folyó bal partja és Öcsöd keleti közigazgatási határa. Továbbiakban Csongrád megye közigazgatási határa Gádorosig, majd dél-keleti irányban a Pusztaottlaka-Kevermesi vonal. Délen a Magyar-Román illetve a Magyar-Szerb-Montenegrói országhatár. A terület két jellegzetes tájegysége az észak-déli irányban elterülő Duna-Tisza közötti homokhát és a Békés-Csanádi löszhát. E két jól elkülönülő tájegység fogja közre a kötött altalajú mélyártéri részt. Ezen adottságokat figyelembe véve a belvízvédelmi terület megoszlása az alábbi:
