A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Reich Gyula: A nagyvízi meder-használat szabályozása

Itt kell elvégezni azokat az illeszkedés vizsgálatokat, amelyek a már kidolgozott, hasonló vonatkozású tervek, tanulmányok anyagait elemzi, feltárja azok kapcsolati rendszereit, kapcsolódási pontjait (VTT, LIFE-programok, természetvédelmi kezelési tervek, erdőtervek, területfejlesztési tervek,… stb.). Továbbá itt kell megadni azt a tematikát, amelyek alkalmazása biztosítja a tényleges tervek használhatóságát, gyakorlati alkalmazhatóságát. Ehhez fontos elemek a természeti és ökológiai adottságok, gazdálkodási tradíciók, illetve jelenlegi formák, de vizsgálni kell a térségben jelenlévő kockázatokat, a várható érdekellentétek, valamint a társadalom (az ott élők) érintettségét, érzékenységét, biztonságának és a terület eltartó-képességének a fenntartását. A konfliktus kezelések javasolt módszertanát. Módszertani útmutatót kell kidolgozni az alkalmazandó nyílt tervezési és az engedélyezési eljárás lefolytatásához. Választ kell adni a végrehajtóknak kik (mely szervezetek) és milyen formában kerüljenek bevonásra a munkafolyamatba. Nagyon fontos a megfelelő nyilvánosság program kidolgozása. Javasolt fő fejezetek: • A folyó általános jellemzése: • A nagyvízi mederhasználat érdekeltségi viszonyai • Alapozó vizsgálatok: Az alapozó tanulmányban • Az értékelt folyószakaszon a mértékadó árvízi vízhozam levonulásának modellezése egydimenziós hidrodinamikai modellel történjék • Kiegészítő kétdimenziós illetve fizikai kisminta modellek alkalmazása a nagy vagyoni értékek védelme szempontjából fontos területeken. • Jéglevezetés szempontjából kritikus szakaszon a jéglevonulás modellezése fizikai kismintával • A mértékadó árvízszint összevetése a mértékadó vízhozam levonulásának modellezési vízszint-eredményeivel A hidrodinamikai modellek alkalmazásának feltétele a nagypontosságú geodéziai felvétel, ill. az abból levezetett digitális terepmodell. Ehhez szükséges • A hullámtér (beleértve az árvízvédelmi töltések területét is) és a mértékadó árvízszint vagy a legnagyobb árvízszint közül a magasabb alatti területek felmérése légifotó kiértékeléssel. (a jövőben számolni lehet a légifotózás költségeinek csökkenésével, mert ha sikerül összehangolni az állami igényeket, akkor a légifotók megfelelő pontosságú készítését több szakterület közösen készítheti el, és nem történik meg ugyanannak a területnek a többszöri fotózása többszörösen elköltött állami pénzből) • A meder digitális terepmodell kialakítására alkalmas felmérése, beleértve a VO szelvények, és a lefolyást befolyásoló művek külön értékelésével. • Területkataszter készítése a lefolyási viszonyok vizsgálatához a jellemző érdességi viszonyok meghatározása érdekében a nagyvízi meder felületein. Ez a modellezéshez szükséges adat. • Helyrajzi számú nyilvántartási térképek (amelyeket a szakterület számára ingyen kell digitális formában biztosítani.) Ezt a feladatot viszonylag gyorsan végre kell hajtani, mivel a nagyvízi mederkezelési tervben előírtak fogalmának érvényesítéséhez szükséges. • A korábbi és az időközi vízszintrögzítések eredményei 5