A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Változatok az árvízvédelmi gátak biztonságának megfogalmazására

• Árvízvédelmi gátaknál a kiépítettség alapján bizonyos tönkremeneteli valószínűséggel mindenképpen kell számolnunk. Azonban ez az érték egy valószínűségi elven alapuló analízis végeredménye, egy tisztán technikai fogalom, mellyel sem az ártéren élők, sem a közvetlenül érintett személyek, sem a tulajdonképpeni felelős döntéshozók (hivatalnokok, politikai és gazdasági világ) nem tudnak mit kezdeni. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Megállapítható, hogy az árvízi biztonság jelenlegi meghatározása nem tartozik a legkorszerűbbek közé, keverednek benne a determinisztikus és a semi-valószínűségi elemek, ugyanakkor nem veszi figyelembe a kiindulási adatok megbízhatóságát és a védett terület jellemzőit. Különösen vitatható a magassági biztonság megfogalmazása, mely nem ad választ arra, hogy mi ellen jelent biztonságot. Csak egy lehetőség van a biztonsági stratégia megváltoztatására, a vízügy által végzett számítások és kezdeményezés vezethet el odáig, hogy az elérhető legmodernebb alapokon álló kockázat számításon alapuló biztonsági elvet alkalmazzuk. Véleményem szerint a most folyó kockázat értékelési projekt célja kettős: • Új biztonsági stratégia kidolgozása (melyhez a nálunk fejlettebb holland példa adhat alapot), • A lakosság tájékoztatása a várható veszélyekről és azok bekövetkeztekor a fellépő hatásokról. A megbízhatósági elven alapuló méretezés figyelembe veszi a felhasznált paraméterek változékonyságát, vagyis ismerni kell a kiindulási adatok megbízhatóságát, az eloszlás típusát, a várható értéket és a szórást. A megbízhatóságon alapuló méretezési eljárás lehetővé teszi az esetleges alul- vagy túlméretezésnél - a műtárgy élettartamára vagy használati élettartamára vonatkoztatva - a költségek meghatározását. Bár a tömeges alkalmazás még nem terjedt el, a módszertani hiányosságok áthidalhatók a kockázatanalízis módszereinek továbbfejlődése segítségével, különös tekintettel a kockázatértékelésre és kockázatkommunikációra. Ugyanígy a várható károk nem jellemezhetők csupán számszerűsíthető károkkal, bizonyos esetekben a nem vagy nehezen számszerűsíthető károk (evakuálás, halálesetek száma, emberi szenvedés, tanítás kiesése, stb.) is jelentősek lehetnek. Ahhoz, hogy az állampolgárok megfelelő információval rendelkezzenek az árvízi kockázatokról és azok mértékéről a védművek tönkremeneteli valószínűségét kell meghatározni. Ezek az adtok segítenek az érintetteknek, hogy • megfelelő területhasználati és településfejlesztési megoldásokat válasszanak, • a védelem racionális mértékét megállapíthassák, • az árvízvédelmi fejlesztéseket gazdaságosan megtervezhessék és sorolhassák, • a támogatásokat odaítélhessék, • hatékony biztosítási terveket készíthessenek, • a lakosság figyelmét az őket érintő kockázatokra irányítsák.