A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Változatok az árvízvédelmi gátak biztonságának megfogalmazására
4. BIZTONSÁGI TÉNYEZŐ A HAZAI ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAKNÁL Magyarországon az árvízvédelmi gátak biztonságánál MSz 10429-84 szerint az ellenállás és a teher oldali biztonsági tényezők az 5. táblázat szerinti módon lettek felvéve. A táblázatban szereplő értékeket determinisztikus módon határozták meg. A biztonsági tényező értéke függ az állékonysági vizsgálatba bevont szerkezettől és annak feltételezett tönkremenetelétől, valamint attól, hogy - mértékadó árvízszintre vagy korona szinttel színelő árvízszintre készül a számítás (k 1 ), - történt-e részletes talajfeltárás (k 2 ), - van-e ősmeder keresztezés a vizsgált szelvényben (k 3 ). 5. táblázat A biztonsági tényezők értékei az MSz 10429-ben. k 1 k 2 k 3 Sorszám Vizsgálati esetek Mértékadó árvízszintre Előírt koronaszintre Részletes feltárás után MI-10-268 szerint Részletes feltárás nélkül Ősmeder 3 keresztezés 1. A töltés elcsúszása 1,6 1,5 1,0 1,3 1,2 2. Az altalaj hidraulikus talajtörése 1,6 1,5 1,0 1,3 1,3 3. Töltésrézsűk állékonysága 1,5 1,3 1,0 1,2 1,0 4. Árvízvédelmi és parapetfal állékonysága - 2,0 1,0 1,2 1,0 5. Árvízvédelmi és parapetfal alatti szivárgás - 1,8 1,0 1,2 1,3 6. A szivárgó csatorna felületének állékonysága 1,5 1,3 1,0 1,3 1,2 A biztonsági tényező nagysága az 5. táblázat alapján (MSz 10429-84): k ≥ k 1 ×k 2 ×k 3. Ezen a szabványon részben változtatott az MSz 15292-98, eltörölte k2 értékét (a XXI. században nem készülhet árvízvédelmi gát tervezése részletes talajfeltárás nélkül), változtatott a mértékadó és előírt korona szintre előírt biztonsági tényezőkön és megengedte a megbízhatósági elven történő számítást. 5. MEGBÍZHATÓSÁGON ALAPULÓ MÓDSZEREK A biztonság megfogalmazása a 80-as, 90-es években kialakult legjobb elérhető módszere a megbízhatóság elvén alapul. A valószínűségi elven alapuló méretezési eljárásokat nem mint a determinisztikus eljárás kiegészítőjét, ill. kibővítőjét javasolta Oumeraci-Kortenhaus (1999). Ezzel szemben az élet bizonyította, hogy a megbízhatósági elven alapuló méretezés önmagában is megáll. A megbízhatóságon alapuló számítást III. szintű méretezési eljárásnak nevezhetjük, a számítási módszer történhet a teljes valószínűség elvén, vagy úgy, hogy a terhelés és ellenállás közül csak az egyikről tételezzük fel, hogy értékét nagy számú vizsgálat alapján adjuk meg (4. táblázat). Ekkor beszélhetünk PM I. és PM II. eljárásokról. (A 4. táblázatban SM a biztonsági tartalék, p f a tönkremeneteli valószínűség.) Árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló számításáról további részletek Nagy (1996, 2000a, 2001, 2004a és 2005) olvashatók. Az EUROCODE 7 ajánlja a talajfizikai jellemzőknél a mért értékek széles skálájának figyelembe vételét statisztikai elvek alapján, mindamellett megtartva a parciális biztonsági tényező értékét. 3 Ahol nincs ősmeder keresztezés, ott k 3 = 1,0
