A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Változatok az árvízvédelmi gátak biztonságának megfogalmazására
Árvízvédelmi gátak altalaj vizsgálata alapján megállapítható, hogy a nem kielégítő biztonsági tényezőjű szakaszok száma meghaladja az 1500-at, és teljes hossza kb. 700 km azon szakaszoknak, ahol a biztonsági tényező nem éri el a k = 1,0-t, vagyis a határegyensúlyi állapotot, L ≈ 90 km-ben lehet megállapítani. A teljes gátrendszer hosszára vetítve azt mondhatjuk, hogy a nem kellő biztonsági tényezőjű szakaszok hossza a gátrendszer 15-16%ban adható meg, míg a határegyensúlyi állapotban lévő szakaszok hossz-aránya kb. 2,2% (Fehér - Nagy 1997). Ez az érték jellemző statisztikai számként kezelhető, annak ellenére, hogy durván átlagolja az adatokat. 3. PARCIÁLIS (OSZTOTT) BIZTONSÁGI TÉNYEZŐ Az ötvenes évektől erőfeszítések történtek arra nézve, hogy a méretezési előírásokat finomítsák, osztott biztonsági koncepciót vezessenek be, a szükségtelen túlméretezések elkerülésére. A parciális biztonsági tényezők felvételénél szempont volt a terhelések és ellenállások meghatározhatóságának mérnöki becslése. Az így kialakított parciális biztonsági tényezők kizárólag tapasztalati, nem pedig valószínűségi elven nyugszanak. A parciális biztonsági tényezőt elsőként javasolta alkalmazni Brinch - Hansen (1956), amit a dán szabványok is átvettek. Ez alapján a szerkezetet úgy kell méretezni, hogy az ún. nominális állapotban egyensúlyban legyen, vagyis k 1 Q 1 + k 2 Q 2 + ... ≤ f ( tg k Φ , , c k ,, , ...) , ahol Q 1 , Q 2 , ... a tönkremenetelt előidéző egyes erők k 1 , k 2 , ... a tönkremenetelt előidéző erők biztonsági tényezői f ( ) z ellenállás függvénye k′ , k″ az ellenállások biztonsági tényezője. A helyzetet bonyolítja, hogy a nyírószilárdsági paraméterek nem függetlenek egymástól, de nem tudjuk, még viszonylag nagy számú mérés esetén sem, hogy a kis belső súrlódási szöghöz (és nagy kohézióhoz) tartozó mérési eredmény vagy a nagy belső súrlódási szöghöz (és kis kohézióhoz) tartozó eredmény a mértékadó (4. táblázat DM II. méretezési eljárás). Hasonló elemeket tartalmaz az EUROCODE is, azzal az eltéréssel, hogy a biztonsági tényezők mellé még a karakterisztikus értékkel kell a talajfizikai jellemzőket figyelembe venni.
