A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: A magassági biztonság

• a ráadásból, mely tartalmazza a jég duzzasztó hatásából származó többlet vízszintet, a kivitelezés magassági egyenetlenségeit, a mértékadó árvízszint meghatározásának bizonytalanságát, a tömörítés elégtelenségének következtében fellépő süllyedéseket valamint azt a többlet magasságot, melyre azért van szükség, hogy elkerüljék a védekezéskor tapasztalható korona eljárást és felpuhulást. Ugyanitt a magassági biztonság értékét a gátmagasság függvényében az 1. táblázat alapján határozzák meg. 1. táblázat DVWK által előírt magassági biztonság Mértékadó vízállás a terepszint felett Magassági biztonság 2,0 m-ig 0,5 m 2,4 m-ig 0,6 m 2,8 m-ig 0,7 m 3,2 m-ig 0,8 m 3,6 m-ig 0,9 m 4,0 m-ig 1,0 m A magassági biztonság értéke Magyarországon is eltérő volt különböző műszaki színvonal mellett. A teljesség igénye nélkül néhány helyen, eltérő időben a magassági biztonság értéke: • az összefüggő töltések építésének a kezdetén (1846-ban) nem különböztettek meg magassági biztonságot, • 1,5 méter az első világháború előtt a Tisza középső és alsó szakaszán, • 1,0 méter a Tisza felső szakaszán 1945 előtt, • 1,5 méter a Körösökön az első világháború után, • 1,2 méter a Maros mellett az 1932-es árvíz után stb. 3. ÖSSZEFOGLALÁS Az árvízvédekezés szerkezeti módszereinél a számszerűsíthető négy biztonsági elem közöl jelen közlemény a magassági biztonsággal foglalkozik. A magassági biztonság térben és időben változik. Megállapítható, hogy az árvízi biztonság jelenlegi meghatározása nem tartozik a legkorszerűbbek közé, keverednek benne a determinisztikus és a semi-valószínűségi elemek, ugyanakkor nem veszi figyelembe a kiindulási adatok megbízhatóságát és a védett terület jellemzőit. • Különösen vitatható a magassági biztonság megfogalmazása, mely nem ad választ arra, hogy mi ellen jelent biztonságot, csak két magasság különbségével van definiálva. • További problémát jelent, hogy egy tisztán műszaki mennyiséget politikai szempontból determinisztikus értékként adnak meg. • Nagysága nem tükrözi a műszaki különbségeket. • Statisztikai úton meghatározott mértékadó árvízszintre egy puszta számot halmozunk rá. Javasolom, hogy Magyarországon a magassági biztonság értéke definíció szerint foglalja magába a következő bizonytalanságok elleni védelmet: • hidrológiai és hidraulikai bizonytalanságok (így például a mértékadó árvízszint meghatározásának bizonytalanságát), • hullámfelfutás értékét, 4