A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló kockázat számításának menete

6. Kockázat értékelése: Egy tönkremenetel várható következményeinek elemzése végül egy olyan kockázat értékeléséhez vezet, ahol a meghatározott kockázat az elfogadható kockázat (szociális és politikai elfogadhatóság vagy gazdasági szempontok figyelembe vétele segítségével meghatározott) értékével kerül összehasonlításra. A számított kockázat összehasonlítható más műszaki létesítmények és a természeti veszélyek kockázatával is. 7. A kockázat management döntéshozói feladat. Ha minden elképzelhető káreseményt és minden lehetséges tönkremeneteli módot figyelembe veszünk, még akkor is van egy maradék kockázat, melyet meg kell becsülnünk. Bármilyen szintű árvízvédelmi kiépítettség mellett van a tönkremenetelnek valószínűsége. A reziduális kockázatnak a becslése a legtöbb esetben nem csupán technikai, hanem egy gazdasági és szociálpolitikai kérdés, mely csak valószínűségi elven alapuló kockázat analízis alapján válaszolható meg. Menedzselni kell a reziduális kockázatot, vagyis meg kell határozni a fejlesztés, a monitoring, a kárcsökkentés és a fenntartás stratégiáját, emberi élet veszélyeztetése esetén a katasztrófa elhárítás lehetőségeit. A gátak tönkremeneteli valószínűségén alapuló kockázat számítás alkalmas múltbeli események bemutatására és speciális tesztelő feladatra, mely alapján szimulálni lehet a jövőben bekövetkezhető gátszakadások következményeit. A töltésezett folyókon kialakuló gátszakadás bekövetkezési valószínűsége a kockázat térképezés alapadata. Egy árvízvédelmi öblözet elöntési valószínűsége, egy valószínűségi elven alapuló analízis végeredménye; tisztán technikai fogalom, mellyel sem az ártéren élők, sem a közvetlenül érintett személyek, sem a tulajdonképpeni felelős döntéshozók (hivatalok, politikai és gazdasági világ) nem képesek mit kezdeni. A mérnökök és nem-műszakiak (pl. politikai döntéshozók) közötti szakadék áthidalását a kockázat fogalmának bevezetése (úgymint a káreset előfordulási valószínűségének és a várható következményeknek a szorzata) segíti. Ezzel egy olyan több dimenziós műszaki és gazdasági tulajdonságokat takaró fogalom jött létre, amely lehetőséget ad olyan eltérő területek, műszaki létesítmények összehasonlítására és az elviselhető kockázat alapján történő értékelésre, mint pl. atomerőmű, völgyzárógát, hídépítés, vasút korszerűsítés…stb. 4. TÖNKREMENETELI VALÓSZÍNŰSÉG BECSLÉSE A kockázat analízis elvégzéséhez szükséges, hogy az egyes árvízvédelmi elemek tönkremeneteli mechanizmusa megbízhatósági elv alapján legyen meghatározva, vagyis kiindulásként meg kell határozni az egész rendszer egyes elemeire a tönkremeneteli mechanizmusok valószínűségének (p

fi

) becslését. Ez elsősorban geotechnikai módszerek segítségével történik. Az árvízvédelmi rendszer minden eleméhez rendelhető egy tönkremeneteli valószínűség, ami a további számítás alapja. Azáltal, hogy a különböző tönkremeneteli mechanizmusok a geotechnikai, állékonysági számítási módszerekkel meghatározhatók - keresztmetszeti valószínűségek mint eredmények rendelkezésre állnak-, az egyes tönkremeneteli mechanizmusok hozzájárulása a teljes rendszer tönkremeneteléhez becsülhető. Az árvízvédelmi gát egy keresztszelvénye, árvízvédelmi vonal, majd öblözet tönkremeneteli valószínűsége így meghatározható, a beruházási keretek célzottabban és hatékonyabban használhatók fel. Az árvízvédelmi gátak megbízhatósági elven alapuló méretezése az építési eljárástól függetlenül folyamatában megadható. Ennek egy lehetséges megoldása szerint a méretezés tíz lépésből áll: 7