A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

árvízgazdálkodásban. Ha az intézményi szerkezetet nem hozzáértő és felelősségre nem vonható vezetők irányítják, akkor megnő a sebezhetőség. A második tényező a városi árvízgazálkodási politikák és tervek tartalmi összetétele. Ennél a pontnál szükséges kiemelni újra, hogy az effajta terveknek világos és mindenre kiterjedő célokkal és intézkedésekkel kell, hogy rendelkezzenek. Végül a harmadik tényező a tervek végrehajtásának folyamata, és egyben ez a döntő erejű utolsó lépés is. A végrehajtás sikere függ egyrészt a tervek minőségétől, másrészt függ a városok azon képességétől, hogy végrehajtsák a terveket pénzügyi és szervezeti szempontból. Ezek az alapvető elvek erősen támogatják az önkormányzati tevékenységek hatékonyságát és fenntarthatóságát. III.2.3. Részvétel az intézkedések tervezésében Minden elv, mely alátámasztja a városi árvízgazdálkodás alapját az érdekeltek részvételén alapul. Hagyományosan az árvízvédelem egy felülről-lefelé történő döntéshozatal. Az adminisztratív rendszerek hierarchiáját követve, azt tapasztaljuk, hogy az árvízvédelmi intézkedések megtervezése a befolyással bíró közösségek és az érdekeltek részvétele nélkül történt. Sok esetben ez nem fenntartható intézkedéseket eredményezett, melyek nem találkoztak a releváns érdekekkel. Ezek az alapvető hiányosságok kiküszöbölhetők, ha az érdekeltek részvételét, mint alapelvet beépítjük a városi árvízgazdálkodás tervezési folyamatába. Ebben az összefüggésben a döntéshozatal, a felülről-lefelé és alulról-felfelé történő megközelítések kombinációjaként értelmezhető, mely lehetővé teszi minden érdekelt jogegyenlőségen alapuló bevonását. Ahhoz, hogy minden érdekeltnek lehetőséget biztosítsunk a döntéshozatali folyamat bármely szintjén történő bevonására, döntő a részvételi folyamat sikere szempontjából, hogy kellő körültekintéssel azonosítsuk az érdekelteket. A városi árvízgazdálkodás az alábbi releváns érdekelteket bevonását foglalja magába: • felelős önkormányzati hatóságok, • azon városlakók és közösségek, akik érintettek az intézkedések végrehajtásában vagy végre nem hajtásában, • a vízgyűjtő szervezetek/hatóságok, • regionális fejlesztési ügynökségek, • tudományos intézmények, • a magánszektor, és • az NGO-k. Az érdekeltek részvételének biztosítása összhangban áll a három fő céllal. Először is összehozza a különböző perspektívák tudását, így azok képesek sokkal mélyebben megérteni az árvízkockázat lényegét. Másodszor, az érintett közösségeknek esélyük van, hogy kifejezzék szükségleteiket és promótálják igényeiket a döntéshozatal folyamán. Végül, a két előző célon alapulva az érdekeltek a bevonás által tekintettel lesznek az árvízgazálkodási intézkedések azonosításában és végrehajtásában, melyek hatásosak és fenntarthatóak, mert az érdekeltek többsége támogatja azokat. 13