A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

• az integrált árvízgazdálkodás, • a totális vízkörforgás gazdálkodás, és • a földhasználat Integrált árvízgazdálkodás Az integrált árvízgazdálkodás az integrált vízkészlet-gazdálkodás egy lényeges alkotórésze. Magában foglalja, az integrált vízkészlet-gazdálkodás alapelveit ugyanakkor felöleli a kockázat kezelés alapelveit. Többnyire a vízgyűjtő szintű földhasználaton és vízkészletgazdálkodáson alapul, az árterek és vízgyűjtők hatékony használatát és az árvizeknek köszönhető veszteségek csökkentését célozza meg. Az integrált árvízgazdálkodás az alábbi alapelveken nyugszik: • vízgyűjtő alapú megközelítés alkalmazása, • az árvizeknek, mint a vízkörforgás részeinek kezelése, • integrált föld és vízgazdálkodás, • a kockázatkezelésen alapuló stratégiák keverékének alkalmazása, • a különböző adminisztrációs szintek közötti kooperáció megvalósulása, és • a társadalmi részvétel biztosítása. Totális vízkörforgás gazdálkodás Ezt az elvek akkor alkalmazzuk, amikor hangsúlyozni kívánjuk a kapcsolódást egyrészt az esővíz gazdálkodás és a vízellátás, másrészt a esővíz gazdálkodás és a közegészségügy között. Hagyományosan, azok a városok, ahol árvízgazdálkodást folytatnak nyomatékosan a csatornázás mérnöki szempontjait veszik figyelembe, azzal a célzattal, hogy az esővizet minél előbb kivezessék a városukból. Mégis egyre inkább látható, hogy számos városi területen sem az nem kívánatos a csapadékot megfelelően a csatornába vezessük, amilyen gyorsan csak lehet, sem az, hogy teljesen szétválasszuk az esővíz gazdálkodást a vízellátási rendszerektől. Ezért felmerül annak szüksége, hogy sokkal nyomatékosabban kezeljük ezeket az egymást átfedő kérdéseket, az előzőekben említett, a városi árvízgazdálkodás három alapterülete között.: ivóvízellátás, szennyvíz csatornázás és kezelés valamint a felszíni lefolyás kérdése. Az alábbi 4. ábra néhány olyan intézkedéseket szemléltet, melyek sikeresen megvalósíthatók számos városban, ahol alkalmazzák a totális vízkörforgás gazdálkodás alapú megközelítést. Földhasználat A városok minden szintjére kiterjedően kell alkalmazni a különféle megközelítéseket, - térbeli, műszaki és intézményi intézkedések- azok kombinációját azért, hogy hatásosan tudjuk csökkenteni a városi árvízi kockázatot. Ez megköveteli, hogy az árvízgazálkodási és földhasználati tervek között egységes koordináció valósuljon meg. A szabályozásoknak a törvényes érdekeket figyelembe véve, a földhasználati tervekkel együtt kell figyelembe venni az árvízi kockázatot annak minimalizálása érdekében. Ezeknek a terveknek az elkészítésébe be kell vonni a helyi hatóságokat is, akik szintén érdekeltek a katasztrófakezelésben. 11