A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

Az árvizek kockázatának kitett érték óriási lehet és magában foglalhatja a magántulajdonú házakat, a közlekedési és közszolgálati infrastruktúrát, az üzleti és ipari vállalkozásokat, valamint a mezőgazdasági földterületeket. Egy városi árvízgazálkodási terv a jelen és a jövőbeli árvízkockázatok felbecsülésével kell, hogy kezdődjön. A kockázat értékelést integrált módon kell végrehajtani; azonosítani kell az összes vízzel kapcsolatos kockázati tényezőt, beleértve hogy azok a városiasodás és más fejlesztési tevékenységek következtében hogyan valószínűsíthetőek a jövőben. Ezeknek a kockázati tényezőknek a hidrológiai és hidraulikai jellemzőit a vízgyűjtő-gazdálkodással, és az árterek gazdasági-, politikai-, társadalmi-kulturális és ökológiai aspektusaival kontextusban kell modellezni. Az effajta értékelés a veszélyhelyzetek előfordulásának valószínűségéről és a veszteségek viszonylagos helyzetéről ad információt. A jövőben a kockázat mennyiségi meghatározását a hidrometeorológiai adatok elemzésével és az árvizek hidraulikai szimulációjával kell kezdeni. Számos, különböző eshetőséget kell modellezni azért, hogy következtetni tudjunk a városi árvizek jövőbeli változásának valószínűségére (a városiasodás jövőbeli fejlődése, klímaváltozás, földhasználat stb.). Az ilyen fajta modellek információval szolgálnak a várható árvizek gyakoriságáról és nagyságáról (kiterjedés, mélység, tartósság és áramlási sebesség), kijelölve ezáltal az árvízi elöntésnek kitett területeket. A városi területeken lévő természetes csatornarendszerek jelentősen átalakultak. A felszíni lefolyás karakterisztikája szintén hatással van a városi területeken lévő felszíni csatornarendszerek maximális terhelhetőségére. Miközben az árvíz veszélyének kitett területeket földrajzilag körülhatároljuk, már első körben lehetséges a potenciális károk értékelése. Ez általában a területen elhelyezkedő gazdaságilag jelentős értékek és vagyontárgyak vizsgálatával valósítható meg. A kockázatértékelés eredménye a kockázati térkép, mely a jövőben valamilyen valószínűséggel bekövetkező katasztrófa jellegzetességeinek kartográfiai reprezentációja. Tehát a kockázati térkép végeredményben nem más, mint a várható kár és a bekövetkezési valószínűségének területi eloszlása, amit különböző műszaki megközelítések alapján határozunk meg. Az árvízi kockázatokat ábrázoló térképek elősegítik a kockázatok és azok nagyságának a felismerését. II. 3. Kockázatkezelési intézkedések Az árvízi kockázatkezelésnek a kockázati ciklus alábbi szakaszait kell követnie: • készenlét/felkészültség, • válasz/reakció, és • helyreállítás. A készenléti intézkedések megpróbálják megakadályozni a potenciális kockázatok katasztrófává válását, úgy a társadalmi szinten, mint az egyén szintjén. Ebből következik az árvízi kockázat megfelelő és anyagilag is akceptálható mértékű csökkentése és ezzel egy időben azoknak a tevékenységeknek az előkészítése, melyek szembenéznek a fennmaradó veszéllyel. Ezeket a reagáló intézkedéseket az árvíz alatt vagy közvetlenül az előfordulás után kell végrehajtani. Előrehaladott tervezésre és előkészületekre van szükség a veszélyhetekre történő reagáláshoz. A megfelelő intézkedések a veszélyhelyzet csökkentésével és az alap szolgáltatások és az infrastruktúra ideiglenes helyreállításával vannak kapcsolatban. A válasz vagy reakció valójában kedvelt módja az árvízi kockázatkezelésnek, főképp az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Ez többnyire csak a jelentős árvizek után gyakori, hogy a döntéshozók hajlandóak legyenek többet invesztálni az árvízi készenlétbe. Így 8