A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

VÁROSI ÁRVÍZI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS MREKVA LÁSZLÓ AXIÁL Kft. Bevezetés Tekintve, hogy a jövőben is a különböző típusú árvizek (pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások) előfordulására kell felkészülnünk és az árvizek okozta károk is változóak lehetnek ezért a különböző országokban és régiókban, az árvízi kockázat kezelésére vonatkozó célkitűzéseket az országoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk. Fő alapelvként jelenik meg az EU COM (2004) 472 számú az Árvízi Kockázatkezelésről készített előterjesztésben és az ICPDR Fenntartható Árvízvédelmi Cselekvési Programjában az, hogy az árvíz elleni védekezésről át kell térnünk az árvízi kockázatkezelésre a vízgyűjtő alapú megközelítést alkalmazva, a hatóságok és az érintettek közös cselekvésére építve. A kockázat kifejezésre nagyon sok meghatározást találhatunk, íme néhány: • A kockázat ismert negatív hatású, bizonytalan bekövetkezésű jövőbeli esemény,(A nem ismert negatív hatású vagy valószínűségű esemény a veszély

. Negatív hatás a kitűzött célok meghiúsulása, valamint a tervezett erőforrások, illetve időtartam túllépése. Nem kockázat az, ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. A kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció).) (Wikipédia), • A kockázat a kártokozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük. (www.mimi.hu/gazdasag/kockazat.html), • A kockázat a veszteség valószínűségének mennyiségi meghatározása. (http://www.investorwords.com), • Az árvízi kockázat az, amelynek definíciója az előfordulás valószínűsége, szorozva annak következményével (az árvízvédekezés legjobb gyakorlata szerint). • „árvízkockázat”: egy adott súlyosságú árvízesemény valószínűsége az adott súlyosságú árvízesemény által az emberi egészségben, a környezetben és a gazdasági tevékenységben okozott becsült kárral együtt (az Európai Parlament és a Tanács irányelve az árvizek értékeléséről és kezeléséről). Általánosságban a kockázatértékelés az a fajta eljárás, amellyel felbecsüljük a fennálló veszélyeztetésekből adódó, egészségére és biztonságára potenciálisan ható kockázatokat. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott veszélyhelyzetben mi károsíthatja, veszélyeztetheti a biztonságot. A kockázatértékelés célja a kockázatok azonosítása, a káros hatásuk elhárítása, illetve az ésszerűen legkisebb mértékűre csökkentése olyan fontossági sorrendbe rangsorolt intézkedésekkel, amelyek hatásosságát a rendszeres visszaellenőrzések igazolják. A kockázatok értékelése üzenet a döntéshozóknak: „Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az árvízmentesítés milyen szintjét fogadhatjuk el, feltételezi a következmények vizsgálatát azt, hogy megfelelően értékelték-e a kockázatot. Vagyis a 100 év vagy más visszatérési időre történő tervezés csak akkor elfogadható és megalapozott, ha bizonyítva van ennek elégségessége, megfelelősége.” (Nagy L.) Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor egyes emberi tevékenységek és az éghajlatváltozás hozzájárulnak az árvizek valószínűségének növekedéséhez és káros hatásainak súlyosbodásához. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a különböző országokban és régióiban. Azok a katasztrofális árvizek, melyeket a világ a legutóbbi években elszenvedett bebizonyították, hogy nem létezik