A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai

A VÍZGYŰJTŐSZINTŰ INTEGRÁLT VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT KIHÍVÁSAI MREKVA LÁSZLÓ

1 – RÓNAY ISTVÁN

2 1 - AXIAL Kft., 2 - nyugdíjas Bevezetés A víz alapvető a fenntartható fejlődéshez. Ez többek kötött hatással van a közegészségügyre, a szegénység enyhítésére, a katasztrófák csökkentésére, az ökoszisztéma védelemre, mely célok egybevágnak az ENSZ nyolcadik millenniumi fejlesztési célkitűzéseivel. Igaz ez a korábbi fejlesztési célkitűzésekre is, vagyis 2015-re egészséges ivóvízzel ellátni mintegy 2,6 milliárd embert, akiknek nélkülözni kell az alapvető közegészségügyi ellátást. Ráadásul az a növekvő sebezhetőség, amit a globális és lokális változások idéznek elő, mint például népességváltozások, éghajlatváltozások, a társadalmi és gazdasági kérdések és a környezet degradálódása azt eredményezheti, hogy az extrém események – beleértve az aszályt és árvizeket is – megnövekednek úgy gyakoriságukban, mint súlyosságukban. Az Integrált vízkészlet-gazdálkodás (IWRM) kulcs szerepet játszik ezeknek a szükségleteknek a kielégítésében és a felmerülő kihívásoknak a megoldásában. Mindamellett, az integrált vízkészlet-gazdálkodás irányába mutató folyamatok ez idáig nagyban függtek a kapacitás, a politikai hajlandóság és maga az integrált vízkészlet-gazdálkodás koncepciójának értelmezésétől és végrehajtásától. Megvalósítani az integrált vízkészlet-gazdálkodást a vízgyűjtő szintjén nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fenntarthatóbban gazdálkodjunk vízkészleteinkkel. Mindez hosszú távú társadalmi, gazdasági és környezeti haszonhoz vezet. A vízgyűjtő szintű megközelítés célszerűen egy keretet biztosít, definiálva a földrajzi és hidrológiai jellemzőket, melyek elősegítik az integrált vízkészlet-gazdálkodás végrehajtását, magában foglalva a környezeti és társadalmi-gazdasági szempontokat a vízgyűjtő egészészén. Dolgozatunkkal az alábbi vízgyűjtőszintű, az integrált vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatban felmerülő kérdésekre keressük a választ: • Milyen politikai és jogi tényezőket szükséges a vízgyűjtő-gazdálkodóknak megérteni és számításba venni? • Mi a szerepük a vízgyűjtő intézmények/szervezetek különféle intézményi és jogi természetű intézkedéseinek? • A vízgyűjtő intézmények/szervezetek szerepe és típusai. • Milyen típusú, szintű, struktúrájú és gyakoriságú társadalmi részvételre való törekvés kialakítása várható el a vízgyűjtőn gazdálkodóktól? • A vízgyűjtő-gazdálkodóknak hogyan kell elkezdeni a stratégiai tervezést? • Mit kell a vízgyűjtő-gazdálkodóknak tekintetbe venni a különböző cselekvési tervek kialakításakor és végrehajtásakor, és hogy kaphatnak visszajelzést a tervek működéséről? • Milyen adat- és információkezelés szükséges az integrált vízkészlet-gazdálkodáshoz? I. Mi az integrált vízkészlet-gazdálkodás? Ez egy lépésről lépésre történő folyamat, melyben vízkészleteinkkel gazdálkodunk, harmonikus és környezetileg fenntartható módon; fokozatosan bevonva a társadalmat és érdekeltté téve azt a tervezési és döntéshozatali folyamatokban, miközben számításba vesszük a társadalmi igényeket, melyek az olyan változásoknak köszönhetőek, mint például a népszaporulat, a növekvő környezetvédelem iránti igény, a víz kulturális és gazdasági