A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Lakosi Ilona, NYUDUKÖVIZIG: A 2008. évi Rába vízminőségi hossz-szelvény vizsgálat tapasztalatai

13. ábra. A nátrium és klorid havi átlagos koncentrációi Szentgotthárdnál 2007. augusztus – 2008. augusztus között 4. Összefoglalás Kijelenthetjük, hogy a Raab Survey teljesítette a hozzáfűzött elvárásokat, megerősítette a már elindított intézkedések végrehajtásának szükségességét, illetve az új ismeretek által kijelölte a további feladatokat. Tovább kell folytatni az ipari üzemek gyártástechnológiájából minden olyan anyag kivonását illetve felhasználásának csökkentését amely a Rába vízminőségét kedvezőtlenül befolyásolja. A Wollsdorf-i gyárban is csökkenteni szükséges az 1,5 NDSA felhasználását. Ahhoz, hogy a határt átlépő felszíni víz minősége kisvíz idején is megfelelő legyen a már engedélyezett ipari tevékenység mellett, nem elégséges a bőrgyárak szennyvizeinek jó hatásfokú biológiai tisztítása tápanyag eltávolítással, hanem további kezelésnek kell alávetni ezeket a vizeket, úgy ahogyan azt a Rába Akcióprogram már meghatározta. A Boxmark Feldbach-i gyárában az új tisztítás technológiai egységek próbaüzeme 2009. júliusában kezdődik. Jennersdorfban és Wolsdorfban is meg kell valósítani az ipari szennyvíztisztítók fejlesztését. Természetesen a hazai szennyvíztisztító telepeken is biztosítani kell az előírt vízminőségi követelményeket. Magyarországnak a folyóvizek vízminőségi állapotára csak javasolt határérték rendszere van. Márpedig az érdekeinket a határvízi kapcsolatokon keresztül érvényesíteni csak akkor lehetséges, ha jogrendbe illesztett vízminőségi követelményeink vannak. Ezen túlmenően a két állam között közös határérték rendszer kialakítása szükséges, a releváns paraméterek esetében új határértékek bevezetésével. A Rába osztrák szakaszán sem a meglévő ipari üzemek termelésének növelése, sem újak létesítése nem kívánatos. Ennek alátámasztására Magyarországnak alapvető érdeke (lenne) a Rába terhelhetőségének, a megengedhető szennyezőanyag terhelésének a meghatározása. Az előző év tapasztalatainak felhasználásával a Raab Survey 2009 is végrehajásra kerül, kibővítve az immissziós mintavételi helyeken történő vízhozam méréssel valamint a biológiai (fitobentosz, makrozoobentosz és halak) vizsgálatokkal. Reméljük, hogy az így nyert ismeretek által még közelebb jutunk a Rába folyó jó vízminőségi állapotának eléréséhez. 15