A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Tisza bal part, Vásárosnamény-Zsurk közötti árvízi védvonalának fejlesztési koncepciója

A zsilipek üzemképesek azonban azok a jelenleg hatályos előírásoknak nem tesznek eleget, amelyek a következők: - a kétoldali kettős elzárásnak a MÁSZ + 1 m árvízvédelmi biztonság szintjére való kiépítése - az elzárások a legnagyobb vízszint mellett is kezelhetők legyenek, - mindkét fő- és ideiglenes elzárásnak terhelésfelvétel szempontjából azonos értékűnek kell lennie, - mindkét fő- és ideiglenes elzárásnak a ˝mértékadó árvízszint + 1 m magassági biztonság˝ víznyomásnak ellen kell állnia, - a mentett oldali fő- és ideiglenes elzárásnak a mértékadó belvízszint +biztonság víznyomásnak is ellen kell állnia, - az elzárószerkezeteknek az MSZ 15306 Árvízvédelmi töltésbe épített zsilipek elzárószerkezetei előírásainak meg kell felelniük. A tervezett átfogó fejlesztés keretében – amely hosszú távra meghatározza az árvízvédelmi rendszer védelmi képességét – szükséges a műtárgyak a mai előírások szerinti átépítése. A vízügyi igazgatóság munkatársaival történt egyeztetés során közösen megvizsgáltuk az esetleges megszüntetési lehetőségeket is. Két helyen merült fel ennek a lehetősége, a Morotvai és az Szisztói zsilipeknél. Folyómeder állapota és hatása az árvizek, jég levonulására A Vásárosnamény-Tiszaszentmárton közötti Tisza szakasz esése a felsőbb szakaszokétól lényegesen kisebb (8 cm/km), vízjárását a Szamos erőteljesen befolyásolja. A mederanyag zömében itt is folyami hordalék, éppen ezért a folyó könnyen változtatja helyét. A Tisza folyó Vásárosnamény-Tiszaszentmárton közötti szakaszán a folyószabályozási művek állapotáról a megállapítások a következők: Tisza híd alatti pb.(87): Végig szakaszosan kikopott kb. 70%-a van meg, de a vonalazása ép, helyreállítása a pénzügyi lehetőségek függvényében szükséges. Kraszna-torok alatti pb.(86): Árvízkár helyreállítás keretében 2001-ben rendezésre került, de az óta a felső végén kisebb romlás tapasztalható, összesen 50 m hosszban a mű kikopott, a többi része ép. Az alsó végén lévő régi 10x30m-es berágódás növényzettel beállt. Bagi-szegi pb.(85): A meder mintegy 1 km hosszban elszélesedett, zavart áramlási viszonyok és szigetképződés jellemzi. A 680,2-680,4 fkm közötti szakaszon jelentős középzátony húzódik a mederben a bal part felé. Modellvizsgálat szükséges a konkrét tenni valók meghatározásához. A jobb parti mű a kisebb kő kikopásoktól eltekintve rendezett képet mutat, egységes vonalazású. Kisvarsány pb.(84): Felső végén a kő depónia már nem látható, középen 50 m hosszban kikopott, a mű többi részén hiányos, csipkézett, rendezése indokolt. A partbiztosítás alsó végén mintegy 200 m-en a bal part erősen megrongálódott, több 10 m-t hátrált, míg szembe vele a jobb oldali parti részt a folyó felrakta és viszonylag egyenletes vonalazású partszakasz jött létre, amely alakulását figyelemmel kell kísérni. A korábbi 678,7-678,9 fkm közötti jelentősebb középzátony teljesen eltűnt. 12