A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Tisza bal part, Vásárosnamény-Zsurk közötti árvízi védvonalának fejlesztési koncepciója

Árvízvédelmi töltések A Felsőszabolcsi öblözetben a Tisza árvizei ellen védő, nagyobb arányú beavatkozások csak a Vásárhelyi-féle nagy szabályozási munkák keretében, 1846-tól indultak meg az ugyancsak 1846ban, Debrecenben megalakult Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat irányítása alatt. Az első nagy munkák 1858-ban már be is fejeződtek, de az ezt követő időszak nagy árvizei (1860, 1867, 1869, 1876) a töltéseket hosszú szakaszokon rendre elmosták, azok többszöri újjáépítését, emelését tették szükségessé. Az 1876. évi árvízszintre 1879-80-ban építették ki a töltéseket, majd az 1881. évi árvíz után 1883-87. között újabb fejlesztés következett, amit az 1888. évi árvíz tett próbára. A sikeres védekezés után ezen árvíz szintje, mint az akkor mértékadó árvízszint fölé 1,0 m-re emelték a töltéseket 1889-90-ben. Azóta lényegében ezek a töltések védik az öblözetet, bár néhány mederközeli kritikus helyen (Zsurk, Győröcske) töltésáthelyezést hajtottak végre. A Vásárosnamény-Zsurk közötti szakaszon a Tisza bal partját kísérő dombok lábáig a társulatok nyílt árteret hagytak, amit csak 1927-39. között a Nyíregyházi Folyammérnöki Hivatal változtatott meg, amikor a községeket körgátakkal, közötte pedig a területet nyárigátakkal mentesítették mintegy 45 km összes hosszban. A nyárigátak a +750 cm-es vásárosnaményi vízállásig voltak védhetőek, a körgátakat pedig az 1888. évi mértékadó árvízszintre építették ki. 1965-ben új árvízvédelmi töltés épült Tiszaszentmárton és Eperjeske között. 1968-ban a Vásárosnamény és Zsurk közötti községi körgátakat állami főműnek nyilvánították és 1969-ig 1,0 m-es biztonsággal, 3 m széles koronával és általánosan 1:3 kétoldali rézsűvel ki is építették. A Vásárosnamény északi töltés 1973-ban épült ki. 1977-ben Záhony és Zsurk között holtmeder feltöltést végeztek az állékonyság növelése érdekében. Zsurk határában 1992-ben került sor egy ősmeder keresztezésnél a védképesség helyreállítására. 2001-ben a 103+432-104+240 tkm szelvények között, Gyüre község határában 808 m hosszban épült I. rendű árvízvédelmi töltés a belterület és a közlekedési út védelmére. 2002-ben került kiépítésre a Vásárosnamény belterületi magaspart egy része a 111+635-111+877 szelvények között, azonban a fejlesztésekből akkor kimaradt a 111+380 – 111+635 szelvények közötti 255 fm belterületi magasparti szakasz. A töltés kiépítése a védbiztonság érdekében ezen a szakaszon is indokolt. A jelenlegi magassági kiépítettség, ebből adódóan a keresztmetszeti is (annak ellenére, hogy a rézsűhajlás a jelenlegi magasság mellett megfelelő lenne) nem felel meg a műszaki szükségszerűségnek, illetve a jogszabályi előírásoknak. A hatályos mértékadó árvízszint +1,00 m-es koronaszinthez viszonyítva a védvonal menti magassági hiányos szakaszok összes hosszúsága 18,740 km, amit a 3.1 táblázat mutat be. Vizsgálatra került az utóbbi nagy árvizek szintje, a töltés korona, illetve az árvízszintek és a MÁSZ közötti szintbeli eltéréseket is. A vizsgálat összefoglaló eredményeit a 3.2 táblázat mutatja be. 5