A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Tisza bal part, Vásárosnamény-Zsurk közötti árvízi védvonalának fejlesztési koncepciója

mértékadó árvízszintet el sem érő vagy épphogy meghaladó) töltésszakaszok teljes hosszán mindkét alkalommal nyúlgátas magasítást kellett végrehajtani, a töltés állékonysága érdekében bordás megtámasztásokat kellett építeni. A beavatkozások szakszerűsége, időbelisége ellenére a 2001-es árvízkor a Tisza jobb parti töltésén a nem megfelelő kiépítettségű szakaszon, két helyen is gátszakadás következett be. Ugyanakkor a megfelelő kiépítettséggel rendelkező szakaszokon nem alakultak ki veszélyes árvízi jelenségek, sem magasításra, sem más jellegű beavatkozásra nem volt szükség. A két gátszakadáson kiömlő mintegy 140 millió m3 víz mind Magyarországon, mind Ukrajnában jelentős károkat okozott. A Bereg magyarországi részén a károk helyreállítási költsége meghaladta a 32 milliárd Ft-ot. Fenti tényezők együttesen indokolják az árvízvédelmi fejlesztések folytatásának szükségességét. ELŐZMÉNYEK A magyarországi árvízvédelmi fővédvonalak üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése, a védekezési feladatok ellátása a jogszabályi előírások alapján állami feladat. A fejlesztések előkészítésére a 90-es évektől mind a központi vízügyi irányítás, mind a területi vízügyi igazgatóságok fejlesztési programokat készítettek. A programok készítése során megvizsgálták a rendszer állapotát, a szóba jöhető megoldásokat, a védekezési tapasztalatokat, költségelemzéseket végeztek. Ezen vizsgálatok alapján készült el Magyarország árvízvédelmi műveinek fejlesztési terve, valamint előterjesztés a Kormány részére az árvízvédelem helyzetéről és feladatairól (Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, 554.340/1995). A Kormány a 2182/1995 (VI.27) határozatában többek között rögzítette, hogy az árvíz elleni védelem kérdését és feladatait az ország biztonságpolitikája részének tekinti. A fejlesztési tervben a kiépítetlen árvízvédelmi vonalak fejlesztésére a megelőző vizsgálatok alapján a szabványnak megfelelő talajból a jogszabályban előírt méretű, elsősorban a meglevő töltés nyomvonalán történő erősítési változatot szerepeltették. A fejlesztéseket sürgősségi szempontból sorolták. A fejlesztési tervben a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területére eső kiépítetlen védvonalakra az igazgatóság 1996-97-ben elkészíttette a Felső-Tisza vidék árvízvédelmi rendszerének fejlesztési tanulmányát. A tanulmány a kormányhatározatnak megfelelően az akkori szabályoknak megfelelő az elhárítható kár (társadalmi, gazdasági, természeti, egyéb) értékek tükrében ráfordítás, változat elemzéssel alátámasztott sorolásos formában készült el. A kiválasztott változat megegyezett az országos árvízvédelmi fejlesztési tervben előirányzott töltéserősítéses változattal. Az 1998-as rendkívüli árvizet követően az igazgatóság felülvizsgálta a tanulmány megállapításait az árvízi tapasztalatok alapján. A felülvizsgálat során a fejlesztés műszaki iránya nem változott, csak egy-egy szakasz sürgősségi besorolása került előtérbe. Az ágazat vezetése a rendkívüli árvizek hatására felülvizsgálta az árvízvédelmi művek fejlesztési tervét, amit az előterjesztett változatban a Kormány a 2005/2000 (I. 18.) sz. határozatával elfogadott, megerősítette az 1995. évi határozatában foglaltakat. A 2000. évi kormányhatározatot követően 2000 tavaszán újabb rendkívüli árhullám alakult ki a Tiszán, sok helyen megdöntve az addig érvényes LNV értékét. A szakmai és társadalmi igények hatására az ágazat vezetése új fejlesztési program kidolgozását kezdte meg a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése címmel. A szakmai elemzések során különböző változatok (nemcsak a szakma részéről, hanem a társadalom különböző civil szervezetei, érdekképviseletei által felvetett megoldási lehetőségek) kerültek megvizsgálásra. 2