A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Lakosi Ilona, NYUDUKÖVIZIG: A 2008. évi Rába vízminőségi hossz-szelvény vizsgálat tapasztalatai

0

10

20

30

40

50

0

10

20

30

40

50

050100150200250300

kibocsátók / Einleiter

Rába és mellékvízfolyások / Raab und Zubringer

Rába folyamkilométer / Raab Flusskilometer

Vízhőmérséklet / Wassertemperatur

[°C]

Rába / Raab

mellékvízfolyások / Zubringer

közvetlen kibocsátók / Direkteinleiter

közvetett kibocsátók / Indirekteinleiter

ÖsterreichMagyarország 12. ábra. Hőmérséklet (forrás: Raab Survey 2008 - Zárójelentés) Ezen szennyezőanyagok messze legmagasabb koncentrációit a bőrgyári szennyvízkibocsátásokban mérték, azaz főleg ezeknek a kibocsátásoknak a terhére írható a Rába folyóvízében mért koncentráció szignifikáns megnövekedése. Ugyancsak a bőrgyáraktól származik a 11. ábrán Rába vízének naftalinszulfonát tartalma is . Az 1,5 NDS legmagasabb koncentrációját a legfölső bőrgyárban (3400 µg/l) mérték, de a másik két bőrgyár is hozzájárul a felszíni víz koncentrációjának hossz menti növekedéséhez, a legalsó Jennersdorf-i bőrgyár utáni 38,7 µg/l immissziós értékhez. A Rába vízének klorid tartalma a határig mintegy tíz szeresére (83,8 mg/l) emelkedik. E növekedésért is a három bőrgyár tehető felelőssé, hiszen az általuk kibocsátott szennyvíz klorid koncentrációja 3500-4500 mg/l közötti volt. A bőripari tevékenység következménye (is) a 12. ábrán a jelentős hőterhelés, a Rába vízének hőmérséklete az első mintavételi helytől 14,5 ºC-ról a határ szelvényig 10 ºC-t emelkedik. 3.2. A vizsgálati eredményből levonható következtetések Az előző pontban bemutatottak alapján megállapíthatjuk, több szennyezőanyag tekintetében az egyes kibocsátásoknak a befogadó vízfolyás koncentrációjára gyakorolt hatása egyértelmű, azaz a folyó hossz menti vízminősége tükrözi az emberi beavatkozások milyenségét és nagyságrendjét. A hatások, a vízminőségében bekövetkező változások, a szennyezőanyag koncentrációk emelkedése a Rába osztrák szakaszán látványos minden olyan szennyezőanyag esetében, ami az emberi fogyasztás, felhasználás valamint az adott ipari termékgyártás, ezek közül kiemelten a bőrgyártás során a szennyvízbe kerülhet. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a Rába felső szakaszán számos kommunális és ipari szennyvízbevezetés történik, a másik, hogy a szennyvizek fogadására itt még alacsony vízhozam áll rendelkezésre. A Lapincs betorkollása után, annak hígító hatásának köszönhetően a koncentrációk jelentősen lecsökkennek és a továbbiakban számottevő változást nem mutatnak. 12