A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Fiala Károly, dr. Kozák Péter, ATIKÖVIZIG: Georadarral végzett védművizsgálatok tapasztalatai

GEORADARRAL VÉGZETT VÉDMŰFELTÁRÁSOK TAPASZTALATAI FIALA KÁROLY – DR. KOZÁK PÉTER PHD. ATIKÖVIZIG Dolgozatunkban az Alsó – Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon (ATIKÖVIZIG) alkalmazásba álló Georadar árvízvédelmi töltéseken végzett vizsgálatok tapasztalatait mutatjuk be. Előzmények: Az ATIKÖVIZIG sikeres pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan 2006. évben szerezte be a GSSI TerraSirch 3000 típusú georadart, két különböző felbontású és behatolási mélységű antennával. A beszerzés elsődleges célja a vízgyűjtő feltárási feladatok terepi munkáinak elősegítése volt. A berendezés alkalmazása árvízvédelmi töltések vizsgálatára szakirodalmi adatok alapján az ATIKÖVIZIG védelmi vonalain kezdődött meg. A vizsgálatok elsődleges célja az volt, hogy a geológiai gyakorlatban már széleskörűen alkalmazott berendezés alkalmazási lehetőségei kerüljenek meghatározásra a vízügyi létesítmények vonatkozásában. Az eszköz alkalmazásba vételét felgyorsította, a 2006. évi árvíz során tapasztalt árvízi jelenségek mielőbbi vizsgálatának szükségessége, az árvizet követő helyreállítási munkálatok hatékonyságának biztosítása érdekében. 1. vizsgálati terület: Szeged város belterületén a 2006. évi árvíz során jelentős szivárgási jelenségek voltak tapasztalhatók. A belterületi szakasz az árvizet megelőzően az 1970. évi árvizet követően esett át átfogó rekonstrukción. Annak eredményeként a régi tégla támfal magasításra került vasbeton szögtámfal építésével. A 2006. évi árvíz során a rekonstrukció ellenére, jelentős intenzitású szivárgások jelentkeztek az árvízvédelmi fal mentett oldalán. Azok intenzitásának csökkentésére azonnali beavatkozásokra, ellennyomó medencék építésére, transzport beton kitöltések megvalósítására volt szükség. A védmű mentén tapasztalt jelenségek kiváltó okainak feltárása az árvizet követő feltárási munkák tervezésének központi kérdése volt. A vizsgálati területen elvégzett vizsgálatok során elsődlegesen a védmű környezetében elhelyezkedő, korábban ismeretlen nyomvonalú közművek helyzetének feltárása volt. 2. vizsgálati terület: Baja város belterületén a 2008-ban az ADUKÖVIZIG és a város megbízásából végeztünk felméréseket, 2,4 km hosszban. A városi belterületi szakasz elsőrendű védvonal, azonban ez nem vízügyi kezelésű. Az elmúlt évtizedben a fenntartási munkák csak a töltés felszínére korlátozódtak, a korábban épített műtárgyak állapota jelentősen leromlott. A töltéstestbe épített csövek és az elzáró szerkezetek állapota ismeretlen volt a védekezők számára. További jelentős gondot és kockázatot jelentet a védművet keresztező, de már üzemen kívüli műtárgyak állapota. A nyilvántartásba vett műtárgyjegyzék számos ponton eltért az ismert keresztezésektől és a hozzájuk tartozó elzáró szerkezetektől. A belterületi szakasz legkritikusabb része a volt posztógyár területe és a volt laktanya környéke, mivel ezek megszűnésével a műtárgyak dokumentációi is elvesztek.