A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Sziebert János, EJF: A Dunaszekcső - Országhatár közötti dunai hajóút áteresztőképességének javítása
Az 1952-es általános szabályozási terv fő célkitűzései: • a hajózhatóság javítása • a Duna mederbe lévő több mint 40 hajóroncs és a bajai Duna híd roncsainak eltávolítása • a jeges árvizek elleni védelem (jégmegállásra veszélyes helyek számának csökkentése) A tervcsomagban nagy hangsúly helyestek a szabályozási vonak kellő kialakítására a jégmegállás gyakori veszélye miatt. A projektszakaszunkon (1433-1462 fkm) két jégmegállásra hajlamos helyszínt említ: a Dunaszekcső (1460-1455 fkm) és a sirinai kanyar (1439 fkm). külön felhívja a terv a figyelmet a jugoszláv területen található különösen veszélyes helyekre. A tervben meghatározott középvízi szabályozási szélesség 400 m. A vizsgált hajóút 3,5 m merülési mélységű, 200-220 m szélességű kialakíthatóságát vizsgálja. Meghatározza azon gázlókat, amelyeknél a ez a mélység nem áll rendelkezésre a kívánt időtartamban. Az 1952 utáni időszakban a folyószabályozás tervezését tudományos alapon fejlesztették a kutatók. A tervezési szinteket növelték, a tanulmányterv és a kiviteli tervek közé koncepciótervek készítését iktatták. Bevezették a gyakorlatba a fizikai kismintán történő hatásvizsgálatot. Így 1978-ra új szabályozási tervet készítettek. 2.2.2. Az 1978-as általános szabályozási terv A szabályozási tervhez kapcsolódó tanulmány foglalkozik a megépült szabályozási művek hatásvizsgálatával. Főbb megállapításai: • a középvízi meder víz-, jég-, hordalékszállító képessége jelentősen javult, • az eddig megépített szabályozási művek a kívánt hatást elérték, azok magasítására nincs szükség. • a keresztirányú művek beépítési iránya a sodorvonalra merőleges esetben volt a legkedvezőbb, • a főleg ipari jellegű kotrások kedvező hatása nem bizonyítható • a tetőponti szelvények szűkítése túlzott kimélyüléshez vezethet • a homorú parti partvédelmet az inflexiós pontig kell folytatni a parti erózió kivédésére, ezzel a következő domború parti sarkantyú tehermentesíthető, • a középvízi meder általános szűkítése jótékonyan hatott a jéglevonulás feltételeinek javítására, annak ellenére, hogy helyenként kimélyüléseket okozott, • a tanulmány megállapítja, hogy a Dunaföldvár alatti szakaszon a fenntartható hajóútmélység 180 m-es szélességben 25 dm és 30 dm között van. A szabályozási célkitűzések: • a középvízi meder jelenlegi szabályozottságának fenntartása, a víz-, a jég-, és a hordalékmozgás biztosítása, • az egyensúlyi mederállapot biztosítása • a tervezett hajóútméretek biztosítása, • a parti és a mederbeli vízgazdálkodási és egyéb létesítmények védelme, • a mederelfajulások megakadályozása, • a területfejlesztési igények figyelembe vétele. A szabályozási tervben meghatározták a mederképző vízhozamot, a mintakeresztszelvényt. A mintakeresztszelvény alakja az inflexióban hatodfokú parabola, a tetőpontban aszimmetrikus, több parabolából, gyökfüggvényből és egyenesből képzett szelvény, A projektszakaszunkon a mederképző vízhozam 3700 m 3 /s-ra, a szabályozási szélesség 400-re adódott. Kiszámolták a szabályozási vízszintet és a kisvízi szabályozási vízszintet is (amelyhez képest biztosítandó a hajózóút előírt mélysége). Az előzetes tanulmány alapján elkészítették az általános szabályozási tervet, amelyben a meglévő szabályozási művek tapasztalatainak értékeléséből további következtetéseket vontak le. A szabályozási célokat 1,5 millió m 3 vízépítési terméskő szabályozási művekbe építésével érték el. 14
