A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Láng Mercédesz, VKKI: A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Duna szigetközi szakaszának vízszintemelésére

A Duna 1840-1820 fkm szakaszának modellezése A SZITE eredeti javaslata két fenékküszöböt tartalmazott. A második fenékküszöb tervezett helye az 1832-35 fkm szelvény környezetében, a Denkpáli kifolyás alatt lett volna. Az előző modellkísérleti vizsgálatok azonban rámutattak arra, hogy a bagaméri fenékküszöb hatása csak az 1828 fkm szelvényig érvényesül és így az itt található jelentős mellékágak élő kapcsolata a Dunával nem megvalósítható. További gond volt, hogy ezzel az egy küszöbbel már sehol nem volt elérhető az igényelt minimális vízszint. A SziTE eredeti javaslata alapján várható kisvízszintek a bagaméri modell tapasztalatai alapján

108

110

112

114

116

118

120

122

1810181518201825183018351840

fkm

mBf

erdészet alsó

erdészet felső

Bodaki mellékág

szlo 1827.7

Denkpál

11/7/2001

SZITE bagaméri modell eredménye Ezért az ÖKOPLAN javaslatának megfelelően több fenékküszöbbel kellett lekövetni ezt a szakaszt. A fenékküszöbök elhelyezését a mellékágkapcsolatok határozták meg. Az egyik választás az 1834,2 fkm szelvényre esett, mert az itt található álkanyar lehetőséget kínált a bal parti hullámtér fokozottabb bevonására az árvízlevezetésben. Ugyanakkor egy itt kialakított vízszintemelés jó lehetőséget adott olyan kisebb mellékágak élő kapcsolatának helyreállítására a főmederrel, melyek közismerten jó ívóhelyek. (Revolver, Barkás és Kacsási mellékágak) Az 1832 fkm szelvényben, ahol a felső-szigetközi mellékágrendszer visszakapcsolódik a főágba, (közismert nevén Denkpáli torok) már korábban elkészült egy vízszint-szabályozási műtárgy hallépcsővel kiegészítve. Ennek a műtárgy-együttesnek működési tapasztalatai jók, kár lenne hozzányúlni. A közép-szigetközi mellékágrendszer két ponton csatlakozik a főmederhez. A jelentősebb visszafolyás az 1827,8 fkm szelvényben található Bodaki ágvég és a kisebb, szövevényesebb, és ezért jobb ívóhelynek minősített Fanosi csatorna- Mosói Duna környéke az 1827-1826 fkm szelvény között. A jobb parti hullámtér az 1824 fkm szelvény környezetében megszűnik (Dunaremete térsége) A bal parton azonban ezen a szakaszon széles mellékágak és nádas területek találhatóak, melyek alkalmasak az árvizek tovább vezetésére, ezzel ellensúlyozva a fenékküszöb okozta visszaduzzasztást. Ezért a másik fenékküszöb az 1826,2 fkm szelvénybe került. 9