A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Láng Mercédesz, VKKI: A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Duna szigetközi szakaszának vízszintemelésére

A mellékágak vízszállító képességének helyreállítása nem ellensúlyozta a fenékküszöb hatását, az árvízszintek tovább emelkedtek. A Duna felső szakaszán közel 60 db. sarkantyú került beépítésre a kisvízszint-szabályozások keretében. Ezeket korábban a hajózóút biztonsága és a hordalék továbbvezetése érdekében helyezték el. Jelentős görgetett hordalék a felső-dunai vízlépcsők üzembe helyezése óta azonban nem érkezi, a hajózóút pedig átkerült a felvíz-csatornába. A kisvízszint-szabályozást a továbbiakban a tervezett fenékküszöb látja el. A művek szerepüket vesztették. Ezért az árvízszint csökkentése érdekében első lépésben a sarkantyúkat és a főmeder zátonyain az elterelés óta megtelepedett növényzetet távolítottuk el, de ez nem bizonyult elégségesnek. Következő lépésben a zátonyokat a várható kisvízszint alá csökkentettük 1 m-el. Ennek a várt árvízszint csökkentő hatásán túl fenntartási szerepe is lenne, hiszen a tartósan 1 m-es vízborítottsággal rendelkező területen már nem tud levonulási viszonyokat rontó vegetáció kialakulni. De még ez sem hozott kielégítő eredményt. Többszörös próbálkozás után a fenékküszöb bal partján alakítottunk ki levonulási sávot, hogy az árhullám ne legyen rákényszerítve arra, hogy kövesse a kis kanyarulati sugarú, nagy középponti szögű Bagaméri kanyart. Mivel még ez sem bizonyult elegendőnek, a szapi torok jobb partján is el kellett távolítani az erdőket. Csak a modellezési eredmények ismertetése során derült ki, hogy a régi navigációs sávot állítottuk helyre, melyre a GPS technika fejlődése és a hajózóútvonal áthelyezése miatt 1992 óta nem volt szükség, így az is beerdősült... Ezekkel a kiegészítő létesítményekkel az 1%-os valószínűségű árhullámot is a törvényben meghatározott mértékadó árvízszinten sikerült levezetni a modellben, ha záróperemfeltételként a MÁSZ került beállításra. (2002-ben a medvei híd alatti szakasz is jelentősen visszaduzzasztott) A modellezés folyamata felhívta a figyelmet arra, hogy a mellékágak feliszapolódása, a főmeder zátonyain az árvízlevonulást gátló növényzet megtelepedése és a volt navigációs sáv ismételt beerdősülése árvízveszélyes helyzetet teremthet, tehát ezek folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell. 7