A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Gulyás János, FETIKÖVIZIG: A Szamos folyószabályozásának és hajóútjának koncepció-terve

3. ábra. A Szamos jellemző mederformái az 1860-as évektől napjainkig (VITUKI 1964) Az 1840-es évektől napjainkig bekövetkezett változások arra derítenek fényt, hogy milyen hatással voltak a meder fejlődésére a szabályozások (3. ábra). Az 1. táblázat tanúsága szerint a szabályozások 1850 előtt már 14 km-rel csökkentették a mai magyarországi szakasz hosszát. Ettől kezdve napjainkig az általános rövidülési tendencia az uralkodó. 1. táblázat. A Szamos meder középvonalának hosszváltozása 1775 – napjainkig (VITUKI 1964 nyomán) A meder középvonalának hossza (km) Térképezés éve országhatár – Szamostatárfalva Szamostatárfalva – Cégénydányád Cégénydányád – Nábrád Nábrád – Olcsvaapáti Olcsvaapáti – torkolat Magyarországi szakasz 1775 15,5 29,3 29,7 23,7 2,0 100,2 1784 16,6 26,9 31,0 25,6 3,5 103,6 kb. 1800 17,1 27,3 32,5 26,9 4,2 108,0 1817-1819 18,2 29,7 32,5 28,2 4,2 112,8 1850 13,5 24,5 31,1 (25,6) 3,9 98,8 1853 (13,5) 23,9 30,1 19,3 3,4 90,2 1856 12,8 23,7 28,6 23,4 3,5 92,0 1858-1864 8,5 18,9 12,1 21,1 4,4 65,0 1869-1884 8,6 16,7 13,5 13,9 3,8 56,7 1892 8,7 17,8 13,0 13,8 3,5 56,8 1940 8,9 11,3 12,4 12,2 4,4 49,2 1943 9,2 11,4 12,4 12,9 5,1 51,2 1953 9,2 11,4 12,4 13,1 5,6 51,7 1961 8,9 11,3 12,4 12,8 6,1 51,5 2007 8,9 11,3 12,4 12,8 4,8 50,2 A Szamos mai képét nagy szakaszon a szabályozások alakították ki, de a szabályozások stabilizálását nagymértékben a szekuláris szintváltozások határozták meg. A mai Szamos vonala e mozgásszelvény legmélyebb pontján halad, a meder tehát ezen a részén stabil. Nem 5