A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Gulyás János, FETIKÖVIZIG: A Szamos folyószabályozásának és hajóútjának koncepció-terve

A SZAMOS FOLYÓSZABÁLYOZÁSÁNAK ÉS HAJÓÚTJÁNAK KONCEPCIÓ-TERVE GULYÁS JÁNOS FETIKÖVIZIG Bevezetés Magyarország északkeleti részén, a Szamos mentén fekvő és három országgal határos régió nagy része tökéletes ártéri síkság, keleten enyhén hullámos homokos felszínű. A Szatmári-síkság mai képét a kisebb-nagyobb foszlányokban fellelhető ősi vegetáció, lápokkal, mocsarakkal tagolt ligeterdők, az erdős sztyepp növényzet, valamint a kultúrsztyepp, szántóföldek, gyümölcsösök, kaszálók, legelők jellemzik. A Szamos hullámterein, a folyópartokon gyönyörű látványt kínálnak a jellegzetes megjelenésű fűz-nyár- ligeterdők. 1. ábra. A Szamos magyarországi szakasza A határmentiség hosszú időn keresztül periférikus helyzetet jelentett a régióban, amit a politikai rendszerváltozás, majd a gazdasági rendszer átalakulása átértékelt. Az elmaradott perifériák léte egyrészt történelmi, másrészt a településszerkezeti (aprófalvas jelleg) okokkal magyarázható. A hosszan elnyúló és egy közlekedési vonalra felfűzött régió elérhetősége a gyorsforgalmi utak hiánya miatt, a legrosszabb az országban. Az úthálózat minősége messze elmarad az európai átlagtól. A közutak sűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól. A régiónak nincs autópálya kapcsolata, ami gátolja a gazdasági fejlődést. Ugyanakkor nyilvánvalóan fontos határátkelőhely is, bár a szállításra alkalmas úthálózata kevés ahhoz, hogy ez a határforgalom bekapcsolódhasson a nyugat-magyarországi és az európai uniós autópálya-