A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Dávid Zoltán, Seres István, FETIKÖVIZIG: Az Igazgatóság folyószabályozási koncepciója a Tisza és a Szamos folyókra

A hajózás igényeivel nem kell foglalkozni, mivel a szakasz adottságai miatt csak időszakos kishajózás lehetséges. A szakaszon végig szélesebb a meder a kívánatosnál, de a szűkítő művek építési költsége – figyelemmel a reálisan várható igényekre is – jelenleg nem áll arányban az elérhető eredménnyel. Mindkét folyó esetében azonosan Összefoglalva: Csak olyan célokat tűztünk feladatul, amelyek reálisan megvalósíthatók, így nem tervezünk mederátvágásokat, nem tervezünk a folyószakaszra jellemző ideális paraméterekkel rendelkező kanyarulati és mélységi- szélességi viszonyok kialakítását a meglévő szabályozási művek minél nagyobb hányadának megőrzése és céljaik érdekében való felhasználása miatt, de terveztük azokat a korrekciókat és kiegészítéseket, amelyekkel a fenti célkitűzéseket a legjobban, leggazdaságosabban megközelíthetjük. Külön gondot fordítottunk az árvízvédelmi töltéseket megközelítő kanyarulatokban a biztonság növelésére. A célkitűzések megvalósításánál az egyes szakaszokon belül sürgősségi, illetve fontossági sorrendet állítottunk fel, eszerint legsürgősebb az árvíz és jég zavartalan levezetését szolgáló beavatkozások végrehajtása. Ezt követi az egyéb (töltésközeli, államhatári, területhatári, környezetvédelmi) szempontból szükséges művek építése, végül a hajózási viszonyok javítása következik. Természetesen a sorrendet az igények változása módosíthatja. 6. Állapotértékelési terv Az állapotértékelési terv a rövid történelmi áttekintést követően a folyó jelenlegi állapotát értékeli szövegesen, kanyaronként, egyben a kanyarhoz tartozó feladatokra is javaslatot ad. Minta: „II.1. Rakamaz-tímári balparti partbiztosítás (1.sz. kanyar, 543.95-546.25 fkm) 1947-51 között épült. A „0” víz magasságig rőzsepokrócos mű, felette a +300cm vízállásig kőburkolat készült. A tiszalöki duzzasztás után a vízmű víz alá került, a part hátrakopását már többször kőhányással kellett megakadályozni néhány szakaszon. A partvédelem ezen a szakaszon nagyrészt eltűnt, de a part vonalazása ennek ellenére egyenletesnek mondható. Szabályozást nem igénylő, beállt kanyar. A megépült rámpák, úszóműállások felmérés utáni egységesítése és szabályozása szükséges. A partbiztosítás figyelemmel kísérendő folyamatos ellenőrző mérések segítségével.” 7. Fejlesztési terv Táblázatos formában információt nyújt a: Kanyar: megnevezéséről, számáról, melyik parton és szelvényben van, valamint hosszáról Szabályozási mű: típusáról, építés évéről, szelvényszámáról, koordinátájáról, anyagáról, db számáról és állapotáról A beavatkozások besorolása – A Folyószabályozási beavatkozások besorolásának főbb tényezői című fejezetbe foglalt szempontok szerint – (sürgős, középtávú, hosszútávú) színkóddal történik 18