A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Háfra Mátyás, KÖTIKÖVIZIG, Galicz Éva, Szedlák Gabriella, Pap Zsanett, Kruzslicz Krisztina, KÖTIKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés jelenlegi helyzete és kihívásai a KÖTIKÖVIZIG területén

Nyilvánvalóan jön a kérdés a társadalom ilyen „újfajta” bevonása sikeresnek mondható? Természetesen tekintve az előkészítő munkák volumenét és a hozzászólások tartalmát, nem. Talán nem tettünk meg mindent az előkészítő munkák során? Véleményem szerint, amit megtehettünk a társadalom bevonására, azt meg tettük. Ezek szerint a társadalmat (önkormányzatok) a „vizekkel” kapcsolatban a területünkön csak 30% érdekli? Ez nehezen hihető, de ebben az esetben a statisztika ezt mutatja. Valószínű még nem értik, vagy nem foglalkoztak vele eléggé. Beleszólhatnak, alakíthatják környezetüket. A VKI az ivóvíz javító programokon és a szennyvíz-programok megvalósításán túl mutat, természetesen annak részeivé válnak ezek is. Ezeket a kérdéseket több előadásban vázoltuk és részleteiben bemutattuk a VKI célját, jelentőségét. A településeket érintő jelentő vízgazdálkodási kérdések, problémák közre adása előtt az MHT, a TVT, a Mérnöki Kamara, a MTESZ megyei szervezetei, településeken tartott külön előadások alkalmával az ismertetéseket megtartottuk, a szükséges információkat megküldtük. Ezek ellenére a JVK társadalmi elfogadottságát nem értékelem sikeresnek. 3.2. Lehetséges intézkedések Település és víztestek szintjén: Az országos háttéranyagra és a KÖTIKÖVIZIG-en lévő labor háttérre támaszkodva elkészítettük a víztestek minősítését majd a DTR eredményeinek felhasználásával a víztesteken tervezhető lehetséges intézkedések változatait. Az önkormányzatok számára az anyagokat 2009. február elején hoztuk nyilvánosságra, miközben a Területi Vízgazdálkodási Tanács soron következő ülésén a téma külön megtárgyalásra került. Az önkormányzatoknak közel 1 hónap állt rendelkezésre a hozzászólásuk megadásához. Úgy terveztük, hogy a központi tervezési ütemhez igazodva 2009. március végén tudni fogunk olyan települési irányokat, akaratot meghatározni, ami a megkönnyíti az intézkedési program összeállítását. Az első határidőig a kiadott anyagokhoz 24 db észrevétel érkezett. Többségében nagyon általános egyetértő, igenlő véleményekkel. Látható volt, hogy nem tudták értelmezni, sokan a jelentős vízgazdálkodási kérdésekhez adtak még egyszer vélemény, vagy küldték el újból a korábbit. Az első jelzések nagyon szembe tűnő hiányosságra utaltak, ezért önkontrollként megnéztük még egyszer a kimenő leveleket és információkat. Megállapítottuk, hogy az anyagokat nem lehetett félre értelmezni, azok egyértelműek és világosak voltak. Hordozták a megfelelő információkat. Ismételt emlékeztető levélben újból felhívtuk az önkormányzatok figyelmét, a lehetőségre és hogy éjjenek az érdekeik képviselésével. Nem hozott átütő sikert. Majd a második emlékeztető levélben, melyben már a harmadik hozzászólási időpontot jelöltük meg minden önkormányzat számára külön-külön letöltve elektronikusan küldtük meg a véleményezendő anyagot. A melléklethez csatoltunk egy saját készítésű kérdőívet, mely a társadalom bevonásának első protokolljával nagyon hasonló. A kérdőívben szereplő kérdések talán felkeltve az önkormányzatok figyelmét majdnem megduplázta a korábbi hozzászólások számát, így lett 42 db, de nem hozta a várt eredményt. 9