A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Dávid Zoltán, Seres István, FETIKÖVIZIG: Az Igazgatóság folyószabályozási koncepciója a Tisza és a Szamos folyókra

0-13 fkm (a torkolat és a kérsemjéni kanyar felső vége között) Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok fejlesztési program keretein belül pályázott „Környezetbarát anyagok és technológiák fejlesztése és alkalmazása a folyószabályozásban” című pályázatban szerepel a folyó két fontosnak ítélt szakaszán (szamosbecsi híd körül, illetve Szamostatárfalva és Csenger között) 2-2 km-es szakaszának kisminta kísérlettel való vizsgálata. 4.3. Határvízi igények Tisza folyó esetében A Tisza területünkön mintegy 46,36 km hosszban magyar-ukrán, illetve 5,0 km hosszban magyar-szlovák határfolyó is. Ezeken a szakaszokon elsődleges folyószabályozási célként fogalmazódott meg az államhatárt alkotó folyó medrének változatlanul hagyása, rögzítése. Ukrajnával, Szlovákiával kormányközi megállapodások, egyezmények szabályozzák a határon átfolyó és határt alkotó vizekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködést. Szlovák reláció A magyar-szlovák határvízi kapcsolatok a Határvízi Egyezményen alapulnak. A határvízen végrehajtandó folyószabályozási tevékenység műszaki tervezésére vonatkozó irányelveket a Határvízi Bizottság állapítja meg. A folyószabályozási feladatok végrehajtása egyeztetett elvek és közösen elfogadott tervek szerint történik. Ukrán reláció A magyar-ukrán relációban „Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről” végrehajtását a vízkárelhárításra vonatkozó határvízi együttműködési szabályzatok segítik. A Tisza szabályozása az Egyezményben foglaltaknak megfelelően, összehangolt elvek szerint közösen egyeztetett tervek alapján történik. Problémát okozhat, hogy az Egyezmény nem tér ki a Tisza folyó mintegy 42 km hosszú határszakaszának mederszabályozására. Ennek oka, hogy Ukrajnában nincs a mi értelmezésünk szerinti folyószabályozási szakágazat. Ők a folyószabályozás alatt általában az árvízvédelmi szempontból veszélyesnek ítélt mederváltozások megakadályozását értik. Szamos folyó esetében A magyar-román határ a folyót az 51,52 fkm a bal parti töltést a 46+650 tkm, a jobb parti töltést a 46+385 tkm szelvényben metszi. Mivel országhatárt a folyó nem képez, ezért folyószabályozási tervezés szempontjából határvízi igények nem lépnek fel. 4.4. Jégviszonyok jégszállító képesség Tisza folyó esetében A folyószabályozási koncepció kialakítása kapcsán – a méretezések ellenőrzése végett – foglalkozni kell a Tisza folyó vizsgált szakaszának jéghelyzetével, a jéglevonulással. Jégviszonyok tekintetében elmondható, hogy a folyó beállása rendszerint alacsony vízállás mellet történik. Bár a 100-180 m széles, 20-40 cm vastag jégmező a folyó teljes hosszában 7