A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Szalai József, VITUKI Kft., Nagy György, ADUKÖVIZIG: A talajvíz hőmérsékletének mérése, az eddigi eredmények értékelése a Duna-Tisza közén

emberi tájalakítás hatásának megfigyelésére. Kísérleti parcellákat jelöltek ki, amelyeken a hőmérséklet emelkedésének és a csapadék csökkenésének hatását, a homoktalaj anyagforgalmát vizsgálták (LELLEINÉ KOVÁCS E. (2008)). A talajvíz-hőmérséklet és a meteorológiai tényezők összefüggésének megismerése a környezetszennyezések feltárása, a kárelhárítás tervezése során is fontos lehet. A kilencvenes években számos termelő és szolgáltató üzemet zártak be Magyarországon. Többnyire csak a tevékenység megszűnését követő felszámolás alkalmával derült ki, hogy a telephelyen környezetszennyezés történt, a talajba a legkülönfélébb, esetenként veszélyes anyagok jutottak be. Ezek az anyagok a talajban rendszerint tovább vándorolnak, esetenként jelentős kiterjedésű szennyezést okozva. A vízben oldódó anyagokat a talajvíz az áramlási pályákon továbbszállítja, a nem oldódó vagy kevésbé oldódó anyagok a talajvíz felszínén úszva terjednek, így a szennyező-forrástól jelentős távolságra is veszélyhelyzet alakulhat ki. Ebben a diplomadolgozatban PUSKÁS B. (2002) az ELTE Természettudományi Karán végzett hallgató egy békéscsabai, felszámolt üzem területén kialakult szennyeződés feltárásához és kárelhárítása során létesített helyi észlelőhálózat mérési eredményeit, talajvízszint és talajvíz-hőmérséklet adatait használta fel. 2.2. Külföldi tanulmányok, kutatások A témával kapcsolatos nemzetközi szakirodalom hazai gyakorlattal való összevetést nehezíti az a körülmény is, hogy nem tesznek különbséget a felszínközeli és a felszín alatti vizek között, hanem rendszerint egységesen a groundwater elnevezést alkalmazzák akkor is, ha csak néhány méter vagy esetleg több száz méter mélységben elhelyezkedő vízről van szó. (Esetenként azonban a shallow groundwater megjelöléssl nyomatékosítják, hogy a felszín közelében elhelyezkedő vízről van szó.) A talajvíz hőmérsékletének mérésével kapcsolatosan feltárt külföldi szakirodalom többnyire egy-egy célfeladat megoldásának érdekében végzett mérésekről adott számot. Az utóbbi években napvilágot látott publikációk szerint a feladatok többsége energetikai célú kutatásokhoz kapcsolódott (pl. hőenergia nyerése hűtési és fűtési feladatok megoldására), de jelentős részt képviselnek a hidrobiológai kutatások is. A különböző szakterületeken végzett kutatásokhoz kapcsolódó talajvízhőmérsékletmérésekről szemléltetésként néhány példát mutatunk be. Azokat választottuk ki, amelyek a felszín közelében elhelyezkedő víz – azaz a hazai gyakorlatnak megfelelő talajvíz – hőmérsékletének méréséről is tartalmaznak adatokat. A geotermikus energia hasznosításhoz kapcsolódott BLAU, R.V., HUFSCMIED, P., WERNWR, A. (1985) tanulmánya, amelyben a visszasajtolás során kialakuló hőprofil meghatározásáról, a figyelőkutakban a hőmérséklet mérésének lehetőségeit ismertetik egy svájci, Aefligen melletti tesztterületen végzett mérések alapján. Kísérleti méréseik tapasztalatai szerint a 2 m-nél hosszabb szakaszon perforált csövek esetében a vertikális áramlások alakultak ki, s ezek általában jelentősen torzították a hőprofilt. Megbízható és valós hőmérsékleti értékek mérésére a kis átmérőjű – 1,5”, ~3,8 cm – átmérőjű, vízzel töltött acél vagy műanyag piezométerek bizonyultak alkalmasnak. KRISTMANNSDÓTTIR, H., ÁRMANNSSON, H. (2004) tanulmánya Izlandon, Lake Myvatn (Szúnyog-tó) térségében végzett hidrobiológiai kutatásokat ismerteti. A magyarországi szakmai gyakorlatban alkalmazott elkülönítés Izlandon még kevésbé tehető 5