A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Rónay István, Keve Gábor: Mintaprojekt a Duna-Tisza közi Közép-homokhátság helyzetének javítására
1.1. Előzmények A Kormány 1067/2005. (VI. 30.) sz. határozatával központi költségvetési forrást biztosított a „Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése” tárgyú nagyprojekt előkészítésére. Első lépésben a Terra Stúdió – ÁBKSZ Konzorcium 2007. év elejére elkészítette a fejlesztés előzetes megvalósíthatósági tanulmányát. A tanulmány egy komplex fejlesztés feladatát mutatta be, melynek teljes költségét 179 milliárd Ft-ra becsülte. Tekintettel azonban arra, hogy az EU-val kötött megállapodások értelmében komplex program indítására nem volt lehetőség, olyan döntés született, hogy a térség egyik legproblematikusabbnak tartott területén két mintaprojekt megvalósítását kezdik meg, melyek közül az egyik a Tisza-völgy, másik a Duna-völgy hátsági területére esik. Dolgozatunk a Duna-völgy közép-homokhátsági területére eső mintaprojekt tervezett és megvalósításra javasolt elvi műszaki megoldását tartalmazza. A Duna-Tisza közi Homokhátság Kecskeméttől Ny – DNy-ra a Duna-menti síkságig terjedő területén találhatók azok a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek (Kondor-tó, Kurjantó, Ágasegyházi rét, Orgoványi-rét, Csíraszék, Kolontó, és köztük számtalan kisebb terület). A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága fennállása óta szerzett kedvezőtlen tapasztalatai alapján, beleértve az utolsó időszak csapadékos éveit is, a homokhátságon kikerülhetetlen szükségszerűségnek tekinti a vízháztartási beavatkozást, mert: o A Hátság gerincén a máris súlyosan károsodott vagy megszűnt vizes élőhelyek pusztulása tovább folytatódik annak minden ökológiai következményével; o A hátságperemi, ma még mérsékelt természetes utánpótlódással rendelkező öblözetek is fokozatosan utánpótlás nélkülivé válnak a Hátság globális leürülésének függvényében, o Rehabilitáció nélkül megszűnne a térség madárvonulási- és így nemzetközi ornitológiai jelentősége, amit jogszabályok és nemzetközi egyezmények támasztanak alá: a 79/409/EEC, a vadon élő madarak és élőhelyeik megvédésére, a 92/43/EEC a természetes élőhelyek, valamint a vadonélő állat- és növényvilág védelmére, a Berni egyezmény 1979 melyhez hazánk 1990-ben csatlakozott és melyet „1990/7. Nemzetközi szerződés a környezetvédelmi minisztertől” alatt lehet megtalálni) az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelmére irányuló direktívák; a tétlenséggel az európai madárfauna mozgásterét szűkítenénk tovább és viselnénk ezért (a biodiverzitás előre látott redukciójáért) az ökológiai felelősséget, szemben az 1992-ben született, a Rio de Janeiro-i Konvencióban vállalt kötelezettségünkkel, amelyhez hazánk 1994-ben csatlakozott; [12] 1.2. A fejlesztési terület lehatárolása A vizsgált terület Bács-Kiskun megyében, a Duna-Tisza közi hátság középső részén, a Duna vízgyűjtőjén a Duna-völgyi vízrendszerben fekszik, a Fülöpszállás - Szabadszállás - Kerekegyháza - Jakabszállás - Orgovány - Csengőd által határolt részen (1. ábra). Itt találhatók a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű tavai, melyek együttes térfogata 33 millió m 3 . A területen közvetlenül érintett települések: Szabadszállás, Fülöpszállás, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Kerekegyháza, Fülöpháza és Páhi. 2
