A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Háfra Mátyás, KÖTIKÖVIZIG, Galicz Éva, Szedlák Gabriella, Pap Zsanett, Kruzslicz Krisztina, KÖTIKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés jelenlegi helyzete és kihívásai a KÖTIKÖVIZIG területén
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS JELENLEGI HELYZETE ÉS KIHÍVÁSAI A KÖTIKÖVIZIG TERÜLETÉN HÁFRA MÁTYÁS – GALICZ ÉVA – SZEDLÁK GABRIELLA – PAP ZSANETT – KRUZSLICZ KRISZTINA Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Előzmények A Víz Keretirányelv (VKI) bevezetése alapvetően meghatározza az ágazat közép és hosszú távú vízpolitikáját, stratégiáját. A kötelező bevezetése hazánkban is jelentős változásokat eredményezett és fog eredményezni a vízgazdálkodás vonatkozásában. A VKI egy eszköz egy lehetőség a Föld globális problémájának egyikének kezelésére, az édesvízkészletek hosszú távon történő megőrzésére és utódaink számára történő átörökítésére. Ez nagy kihívás, hiszen ezt a társadalom számára is közvetíteni szükséges úgy, hogy megértse azokat, és a célok elérése finanszírozható legyen. A jogszabályokban nevesített és a felesőséggel kijelölt intézmények (KÖVIZIG-ek) ezért jelentős feladat előtt állnak, hiszen a hosszú távra meghatározott célkitűzések elérését célzó vízgyűjtő-gazdálkodási terveket előírt tartalomban és minőségben 2009. december 22-ig el kell készíteniük. A kövízigek és a VKKI (a kijelölt felelősei) a tervezési alegységek és részvízgyűjtők vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítéséért és koordinálásáért. A feladatok jelentősek, olyanok, melyek volumene és komplexitása az eddigitől (vízgazdálkodási és biológiai szempontú szemlélet alkalmazása, közakarat érvényesítés, nyilvánosság bevonása, stb…) jóval eltérőbb. Sok esetben a „mássága” a gyakorló mérnököknek is idegen. Külső szakértők és tervezők bevonása szükséges, hiszen a feladatok módszertani egységesítése nélkül nem végezhető el a meghatározott határidőre. A feladat nagyságát az jellemzi, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek a vízgyűjtő területek sajátosságait is figyelembe véve egységesnek kell lennie, melyeket térségekként, régiókként is, a társadalom minden résztvevője számára is el kell fogadtatni, a céloknak és fejlesztéseknek közmegegyezésen kell alapulni, melyet a tervezés során akár többször iterálva, alkalmazni kell. Nehezítő körülmény, hogy eltérőek a tervezésben részt vevő tervező szervezetek strukturáltsága, az érdekeltek hozzáállása, ismerete és gazdasági-pénzügyi lehetőségeik is. A VKI céljai és a benne meghatározott feladatok egyértelműek, ezeket komolyan kell vennünk, hiszen az ország az Eu tagságával ezek elvégzését is vállalta. A szankciók, pedig komolyak. Az előttünk álló feladatok jelentős mértéket öltenek, melyek végrehajtásával csak nyerhetünk. Már a tervezési munkát megelőzően a területen beigazolódott, hogy a vízgazdálkodási problémákkal küzdő önkormányzatok a kérdést súlypontban kezelik, partnerként keresik a megoldást. Sok önkormányzatnál a vízgazdálkodási problémák megoldásának kérdése evidencia, ezért ezeknél az önkormányzatoknál az igényeket nem lehet egyszerűen az asztal alá söpörni. A megoldási alternatívákkal így „le kell menni” az önkormányzatok szintjére is. Sok esetben ezen a szinten fog eldőlni a problémák kezelésének módja és sikere. A tervezők érvelésének alaposnak kell lenni, mert csak ebben az esetben lehet gyors és eredményes tervezést végezni. Ellenkező esetben nem lesz közmegegyezés és elmarad az eredmény is. A nagy térségi vízgazdálkodási célokat ezek összhangjával kell kialakítani, így a vízgyűjtő-