A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Gyirán István, ADUKÖVIZIG: A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodásának fenntartható fejlesztése

6. ábra. Talajok szikesedése Magyarországon A 120 km-t meghaladó, csatornában történő vízvezetéssel szemben célszerűbb, ha a Homokhátság nyugati talpvonalánál kialakítandó tározókon keresztül továbbítjuk a vizet. (7. ábra) A tavak létrehozása főként szikesek elöntésével történne. A Duna-völgyi-tó völgyzárógátja a DVCS 53+000 cskm szelvényében kerülne megépítésre, a tározó üzemvízszintje 95,0 mBf. szint körül alakulna. Mivel áramló víz lenne a tóban, a felső részen néhány dm-rel feljebb, az alsó részen pedig lejjebb lenne a tényleges vízszint az üzemvízszinttől. Ez alatt lenne a kisebb kiterjedésű, 94,0 mBf-i üzemvízszintű Őrjegi-tó, melynek völgyzárógátja a DVCS 35+000 cskm szelvényében kerülne megépítésre. A tározók jellemző adatai a következők: 1. Duna-völgyi-tó: • Völgyzárógát: DVCS 53+000 cskm • Üzemvízszint: 95,0 mBf. • Felület : 295 km

2 • Térfogat: 470 millió m

3 ~ 1,6 m átlagos vízmélységet feltételezve 2. Őrjegi-tó: • Völgyzárógát: DVCS 35+000 cskm • Üzemvízszint: 94,0 mBf. • Felület : 70 km

2 • Térfogat: 150 millió m

3 ~ 2,2 m átlagos vízmélységet feltételezve 14