A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Dr. Konecsny Károly, OKTVF: A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Maros folyó alsó közös román-magyar szakaszán
3. táblázat. A minimális vízhozamok a Maros alsó szakasza mentén 2003-ban Vízmérce Qmin Qmin napi köz Qmin havi szelvény neve m 3 /s Dátum m 3 /s Dátum m 3 /s Hónap Gyulafehérvár/Alba Iulia 18,4 IX.1 18,8 VIII.31 22,2 IX Branyicska/Branisca 32,0 VIII.30 35,4 VIII.31 51,1 IX Soborsin/Savarsin 40,0 IX.1 41,1 IX.1 53,7 IX Máriaradna/Radna 34,8 IX.1 34,9 IX.1 51,7 IX Arad/Arad 36,0 IX.1 37,3 IX.1 53,7 IX Nagylak/Nadlac 37,0 IX.3 37,9 IX.3 52,2 IX Makó 34,5 IX.1 34,6 IX.3 48,2 IX 6. ábra. A 2003. évi napi közepes vízhozamok minimális értékei a Maros alsó folyószakaszán lévő vízrajzi állomások szelvényeinél Az évi minimális vízhozamok és napi közepes évi minimális vízhozam adatok alapján megállapítható, hogy a Maroson az 1981-2006 időszakban számottevően, mintegy 15%-kal nagyobbak mindkét szelvénynél a kisvízhozamok (4. táblázat). 4. táblázat. A napi közepes vízhozamok évi minimális értékei Maros/Mureş két határközeli szelvényénél Kisvízhozamok valószínűsége (m 3 /s) Időszak Évek száma Q min napi köz /év Q min napi köz átlag C v C s szám. /C s illesz* 80% 90% 95% 97% 99% Maros/Mureş Arad 1951-1980 30 15,4/53 42,1 0,48 0,78/1,20 25,1 20,7 17,0 15,2 12,8 1981-2007 27 17,3/85 45,8 0,40 0,63/0,90 30,2 24,7 21,1 18,9 15,4 1951-2007 57 15,4/53 43,8 0,44 0,71/1,00 27,4 22,0 18,4 16,4 13,2 Maros/Mureş Makó 1951-1980 30 27,7/61 52,0 0,38 1,04/1,40 35,6 31,4 28,9 27,7 25,9 1981-2007 27 29,3/83 56,7 0,38 0,85/1,30 38,6 33,9 30,8 29,1 27,0 1951-2007 57 27,7/61 54,2 0,38 0,98/1,20 36,9 32,0 28,7 26,8 24,3 Az eddig észlelt legkisebb vízhozamok az első időszakban következtek be, nem az utóbbi évtizedekben. Ezt az intenzíven növekvő tendenciát szemléltetik a bemutatott idősorok és az ezekre meghúzott lineáris trend vonalak (7. ábra). Ez a víztározók vízjárásmódosító hatásával magyarázható, ami abban nyilvánul meg, hogy a nagyvizes időszakokban betározott vízmennyiségeket a vízhiányos időszakokban eresztik le. 9
