A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Kaszab Ferenc, SZIE: Kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek lefolyási viszonyai – Extrém árvízi esettanulmányok és a revitalizáció

szabdaltsága, és vízmosások is megjelennek a puhább vulkáni üledéknek köszönhető‍en. A terület felső‍ harmadán közel 100%-os az erdő‍borítottság, míg lejjebb a sző‍lő‍k dominálnak, csak a meredekebb domboldalakon – így a közvetlenül Mád felett emelkedő‍ Kukja-hegy oldalában is – maradhatott meg az eredeti növényzet, bár ez is általában bozótossá silányult az évszázadok során. 4.2.2. A vízgyű‍jtő‍ hidrológiai sajátosságai A Mádi-patak Szerencs város keleti szélén a Szerencs-patakkal összefolyva Takta néven vezeti vizét a Sajóba, majd a Tiszába. A vízgyű‍jtő‍ vizsgált felső‍ szakasza (Mád, közúti híd zárószelvénnyel) 13,2 km 2 területű‍, a patak medre eddig a pontig 5,8 km hosszúságú. A fő‍ág 385 méter magasságban ered a Pipiske-tető‍ (496 m) lejtő‍jén és közel két kilométer után veszi fel jobbról a Beton-kút felő‍l érkező‍ kisebb tápláló ágat. A patak ezután egy kisebb záportározóba torkollik, majd esésébő‍l számottevő‍en vesztve jut el a község házai közé, egészen a falu alsó végét jelentő‍ közúti hídig. Már belterületen fogadja magába a 4,6 km hosszú Máj-patakot (A = 3,8 km 2 ), amelyen szintén létesült egy tározó. (Vituki, 1953) A kisvízgyű‍jtő‍ lefolyásviszonyai jónak mondhatók, a felső‍, középhegységi részen 22-25%, a község körzetében 15-20%-os lefolyási tényező‍vel lehet számolni. A vízgyű‍jtő‍re érkező‍ 550­650 mm éves csapadékkal számolva ez évi átlagban 3,5-4 l / s · km 2-os fajlagos lefolyásnak felel meg. A közúti hídhoz, mint zárószelvényhez (133 m) viszonyított abszolút esés 252 méter, tehát 19‰, ami elmarad a Kövicses-patak hasonló értékétő‍l, ugyanakkor az elő‍ző‍ részben ismertetett vízgyű‍jtő‍nek a vízfolyáshoz képest terebélyes alakja relatíve lassítja a vizek összegyülekezését. Itt ezzel szemben mindkét részvízgyű‍jtő‍, de különösen a Máj-pataké rendkívül keskeny, a lehulló csapadék nagyon rövid idő‍n belül a medrekbe kerül: gyakorlatilag nem maradhatott idő‍ a védekezésre. A helyzetet súlyosbította, hogy a feltételezések szerint a Máj-patak völgye kaphatta a több csapadékot. 4.2.3. Meteorológiai helyzet Két héttel a mátrakeresztesi extrém lefolyási eseményt követő‍en újra hasonló idő‍járási helyzet alakulhatott ki a Kárpát-medencében. Ismét egy elöregedett frontrendszer volt a felelő‍s, amelyben jól megfigyelhető‍ volt a lassú mozgású, kifejlett okklúzió. Mivel a ciklon középpontja ezúttal tő‍lünk északkeletre, a lengyel-ukrán határ közelében helyezkedett el, első‍sorban hazánk északkeleti csücskében jöttek létre zivatarok erő‍s csapadék kíséretében. A gyengülő‍ ciklon csak az alacsonyabb légrétegekben tudta kifejteni hatását, így a magasabb szinteken akadálytalanul áramolhatott be a Kárpát-medencébe nyugat-délnyugati irányból a hidegebb levegő‍ egy magassági hidegfront alakjában. Az északkelet felé mozgó front a Mád feletti zivatar kipattanásának idő‍pontjában közel 90°-os szöget zárt be a ciklon okkludált részével, amely konvergenciavonalként volt értelmezhető‍. Metszéspontjuk nagyjából a Tokaji-hegység déli részére esett, itt a légtérben a labilitás és a konvergencia tehát egyidő‍ben volt jelen, a levegő‍ nedvességtartalma is megfelelő‍ volt, ezért könnyedén beindulhatott az intenzív zivatarképző‍dés. (Horváth, 2005b) A zivatarokat kiváltó felszínközeli konvergencia gyakorlatilag az egész délután folyamán mozdulatlan maradt, ugyanakkor a kialakuló csapadékgócok mozgását már a magassági dél­nyugat-északkelet áramlás határozta meg. Ennek köszönhető‍en a létrejött zivatarok elvonultak északkelet felé, de helyükön – a Mádi-patak vízgyű‍jtő‍je felett – mintegy másfél órán keresztül folyamatosan újak és egyre intenzívebbek jöttek létre. Ez a helyzet 13:00 és 14:30 között mindvégig fennállt, a radarképsorozaton olyan hatást keltett, mintha egy mű‍ködő‍ vulkán adná ki magából az erupciós felhő‍ket. A meteorológusok is csak találgatják ennek a jelenségnek a pontos okát, de az bizonyos, hogy a domborzat hatásának itt is igen fontos szerepe lehetett. 13

Next

/
Thumbnails
Contents