A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Vörös Lajos, V.-Balogh Katalin, Németh Balázs, Somogyi Boglárka, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Boros Emil, Naturglob Kft.: Szikes tavaink különleges élővilága és ökológiai rendszere

6

6.5

7

7.5

8

8.5

9

00.511.522.53

log baktérium abundancia (sejt ml-1

)

log a-klorofill (µg l-1

)

Z

i

n

a

b

u & T

a

y

l

o

r ( 1

9

9

7

)

K

o

n

c

z e

t a

l

. (

1

9

9

9

) 2. ábra. Összefüggés a fitoplankton biomassza (a-klorofill) és a bakterioplankton abundancia között sekély tavakban és a fehér vizű szikesekben A vízimadarak anyagforgalmi szerepe fehér vizű szikes tavakban A tavakat felkereső vízimadarak mennyisége évszakosan jelentősen változik, nyáron nagyon kevés madár keresi fel a tavakat, ezzel szemben ősszel (télen) és tavasszal a vonuló és az áttelelő madarak hatalmas tömege figyelhető meg a vizeken. Ennek következtében a madarak által okozott szervesanyag, valamint urea, ásványi nitrogén és foszfor terhelés mértéke is jelentősen változik évszakosan. Szoros és szignifikáns korrelációt kaptunk a planktonikus élőlényegyüttesek légzése és a vízimadarak (nettóimportőr gild) becsült nettó szerves C terhelése között, ami egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy ezen tavak külső szervesanyagterhelését, és következésképpen kiemelkedő bakterioplankton gazdagságát a vízimadarak okozzák (3. ábra). Mindemellett az sem elhanyagolható körülmény, hogy a tavak algásodásáért is a madarak a felelősek, hiszen azok külső P és N terhelése is a vízimadaraktól származik (Boros 2007). 4