A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Kákonyi Árpád, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága: Szikes tavak a Duna-Tisza közén

sek megszüntetésére. A víz megőrzésére kidolgozott módszerek azonban a hátság gerincén nem, a hátságperemeken pedig csak részben váltották be a hozzáfűzött reményeket. Az általános felszíni vízhiány következtében lecsökkent a talaj-közeli rétegek nedvességtartalma, a kritikusnál mélyebb talajvízszintnél megszűnt a kapilláris emelkedés, a szikesedés folyamata. A szélkifúvás és a csapadékbemosás hatására megindult a sziktelenedés. Megváltozott a talajban levő sók mozgásának iránya, a talajvíz szintjének markáns változásával a szikfoltok vándorlása. A szikes talajok a talajvízszint süllyedésével, a csapadék bemosó hatásának következményeként eljutottak a sziktelenedés, begyepesedés fázisába, fejlődés a mezőségi talajok irányába mozdult el. A szikes tavak gyepekké váltásával, a tartós és térbelileg is jelentős sziktelenedéssel a vegetációs kép is megváltozott, a táj arculata átalakult. A képen látható egy növényzetmentes szikes tó átalakulásának 4 fázisa, melynek végeredménye egy csapadékmennyiségtől függő fűhozamú rét, kaszáló. A szikes tavak megmentése érdekében az első és legfontosabb feladat a maximális vízmegőrzés. A 30-40 évvel ezelőtt született határozatok, vízjogi üzemeltetési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló (közgazdasági-, vízháztartási-, környezet-, természetvédelmi-, jogi-, tulajdonszerkezeti-, stb.) körülmények és szempontok az óta alapvetően megváltoztak. Ennek ellenére a relatíve nagy számban és méretben megépített csatornákra sajnos még mindig az akkori, gyökeresen más viszonyokra és törekvésekre megállapított engedélyek előírásait alkalmazzák. Mindenekelőtt a vízkormányzási rendszer azonnali érdemi felülvizsgálata, mai vízháztartási, környezetvédelmi, ökológiai, társadalmi-tudati, tulajdoni stb. körülményekhez igazítása lenne szükséges. A belvízcsatornák üzemeltetését a hidrometeorológiai körülmények figyelembevételével, az aktuális vízháztartási helyzetnek megfelelően kellene szabályozni! A pusztai tájat képileg változatossá varázsló "székek" megőrzése ma már a legtöbb helyen csupán vízvisszatartással nem lehetséges. A 3 évtizede tapasztalt és ma prognosztizálható 5