A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Fuchs Nóra, Szent László ÁMK, Kalocsa Béla, Tallér Mihály, ADUKÖVIZIG: A Garai Sóstó vízháztartásának vizsgálata és optimalizálása

szelvényben Bácsszentgyörgytől Ny-ra, valamint a Bácskai-Margittaszigeti VT kezelésében levő Igali-5 jelű csatornán Csátalja és Gara között, valamint a 24+040 cskm-28+811 cskm szelvények között elhelyezkedő Garai Sóstón, amelynek a vizsgálata a jelenlegi dolgozat tárgya. A Garai Sóstó egy mély területen elhelyezkedő időszakos szikes tó, amelyben a víz nem tartható vissza elzáró műtárgy hiányában. Rendkívüli belvizek idején a Sóstó területe tereptározásra alkalmas. A GARAI SÓSTÓ ISMERTETÉSE 1. ábra. A Garai Sóstó és környéke – műholdkép A Garai Sóstó múltbeli állapota Régebben sekély vizű volt, amelynek vízszíne időnként elég nagy ingadozásokat mutatott. Időnként 100-150 cm-es, sőt helyenként még mélyebb víz is volt benne, míg más években a vize annyira leapadt, hogy inkább csak mocsár volt, mint tó, sőt helyenként még ki is száradt. A tó vize a felszín fölé emelkedő talajvízből, és a környékről összegyülemlő felszíni vizekből származott. Garától északra eső területről, Baja, Vaskút felől a felszíni vizek délre húzódtak és azok egy része a Sós-tóban gyűlt össze. 3