A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Felföldi Tamás, ELTE Mikrobiológiai Tanszék: Szikes tavaink pikoalgáinak biodiverzitása
A kiskunsági szikes tavak pikoalga közösségének molekuláris ujjlenyomata alapján (2. ábra) valószínűsíthetjük, hogy a különböző csoportok eltérő szezonális dinamikával rendelkeznek, és az egyes környezeti hatások (esetünkben például a szalinitás, hőmérséklet) döntően meghatározzák a pikoalga genotípusok mennyiségi viszonyait. A pikocianobaktériumok közül jellemzőek a Cyanobium és Synechococcus nemzetségek rokonsági körébe tartozó csoportok, a pikoeukarióta algák közül pedig eddig a Choricystis nemzetséget és több egyéb zöldalga csoportot sikerült tenyésztéstől független módszerekkel kimutatni hazai szikeseinkben. Fontos kiemelnünk azt, hogy számos, eddig semmilyen más környezetből nem leírt csoport is előkerült (3. táblázat), amelyek közül néhány talán kizárólag ezekben a különleges vízterekben fordul csak elő. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a pikoalgák taxonómiája számos bizonytalan ponttal rendelkezik, az eltérő algológiai és mikrobiológiai szemlélet összecsiszolása és az új csoportok kijelölése folyamatosan zajlik, egy egységes rendszer megalkotása az elkövetkező évek feladata lesz. Összefoglalás A magyarországi szikesek sok esetben extrém hipertrófak, jellemzően a pikoalgák nagy számával. Ezek a 2 μm-nél kisebb, morfológiailag meglehetősen egyöntetű fotoautotróf szervezetek molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálva változatos közösségeket alkotnak az extrémnek tekinthető és gyorsan változó környezeti paraméterek (szalinitás) ellenére. Szikes vizeinkben egyedi, eddig máshonnan nem leírt csoportokkal találkozhatunk a pikocianobaktériumok és pikoeukarióta algák tekintetében egyaránt. Mindezen megfigyelések jelzik ezeknek az apró fototróf lényeknek a sikerességét, másrészt szikeseink különleges értékét. 4